A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Takácsné Tóth Ágnes - Márton Attila (KDV-VIZIG): Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai tározó esettanulmányán keresztül
Összegzés, felmerült kérdések A 2012. és 2013. évi események jól kiemelik azokat a problémákat, melyek kisvízi időszakban jelentkeznek a tározó üzemeltetésében. Meg kell azonban említeni, hogy nagyvizes időszakban is vannak nehézségek, melyek elsősorban a halászati hasznosító túlzott igényei miatt merülnek fel. Példaként hozhatjuk a tározó előürítését, mely az átmenetileg alacsonyabb vízszintek miatt a halászati hasznosító számára kisebb lehetőséget jelent. Ebben az esetben azonban az ügy nem húzódik el olyan sokáig, mint egy hosszabb aszályos időszak esetén, amikor az időjárási körülmények miatt nem lehet számítani akkora vízmennyiségre a felső szakaszról, mint amennyire szükség lenne a tározó 480 cm-es üzemvízszintjének tartásához. A jelenleg érvényben lévő szervezeti és szabályozási utasítás alapján is a tározó teljesen leürülhet rendkívüli kisvizes időszak esetén. A másodlagos hasznosítás miatt víszinttartási és továbbengedési feladataink vannak a tározón, de vízpótlási és vízminőségi feladataink nincsenek. Tekintve azonban, hogy 2012. nyarán a Bátonyterenyei Vízművek nem jelezte, hogy problémája lenne a továbbengedett víz mennyiségével vagy minőségével, Igazgatóságunk nem vonható felelősségre, hogy nem tette meg az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Nem volt tudomásunk a vízmintavételezésekről a tározón, ill. annak eredményeiről, holott vagyonkezelőként a Felügyelőségnek be kellett volna vonni Igazgatóságunkat. A halasítás kérdése A Bükki Nemzeti Park szintén nem tájékoztatta Igazgatóságunkat, hogy védett halfajokat talált volna a Zagyvában vagy a tározóban és ebben az esetben felmerül az a kérdés is, hogy ezek a fajok hogyan kerültek oda. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Vadászati és Halászati Osztályának tájékoztatása alapján a jelenleg hatályos 04.3/1029-2/2012. számú halgazdálkodási terv szerint az alábbi előírásokat köteles a halászati haszonbérlő betartani: "A halászati tevékenység nem okozhat a felszíni vízben vízminőség romlást.", továbbá "Nem a halászatra vonatkozó előírások szerint végzett halászati tevékenységből származtatható vízszennyezés esetén a Felügyelőség (a KDV-KTVF) korlátozásokat vezethet be, valamint kezdeményezheti a halgazdálkodási tervben meghatározott irányszámok módosítását." 2012. kérdéses időszakában a KDV-KTVF ilyen irányú megkereséssel nem élt, illetve vízminőség romlásról és abból fakadó halászati haszonbérleti szerződésszegésről a halgazdálkodási hatóság felé megkeresés nem érkezett, ezért a BSHE-tel szemben szankciók alkalmazására a halászati hatóság részéről nem került sor. A tározó optimális kihelyezési nagyságrendje - a fogások és a kihelyezési tervszámok ismeretén túl - megbízható módon halászatbiológiai monitoring (pl.: biomassza számítás) 15
