A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 9. Dr. Kiss Tímea (SZTE): Az 1998 óta levonuló árvizek feltöltő tevékenysége az Alsó-Tiszán - 10. Dr. Konecsny Károly (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízjárási szélsőségek néhány jellemzője a Duna magyarországi szakaszán
A Duna vízgyűjtőjének csapadéktérképe LENGYELORSZÁG vizsgált terület UKRAJNA T5THOR57ÄG MOLDOVA NÉMETORSZÁG ChifinAu KecskemélM*‘ MAGYARORSZÁG c'^ SVÄJC ROMÁNIA FEKETE TENGER Ljubljana HORVÁTORSZÁG Tumu Severn« SZERBIA JELMAGYARÁZAT □ Duna-vízgyűjtőterület DUNA mellékfolyó (vízgyűjtőterület > 4.000 km2) tó (vízfelület > 100 km2) Éves összes csapadékmennyiség: < 500 mm ■■ 500 - 600 mm ■ mmn 600 - 750 mm Városok: LAGUNA (vízfelület > W0 km2) tan 750 - 1,000 mm ^ % > 1,000,000 lakos BBBn 1,000 - 1,500 mm r-rr csatorna HM 1,500 - 2,000 mm 250,000 - 1,000,000 lakos — államhatár ■■■ > 2000 mm • 100,000-250,000 lakos 4. ábra: A Duna vízgyűj'tőj'ének csapadéktérképe (forrás: ICPDR) A csapadékadatokat havi bontásban vizsgálva (5. ábra) elmondható, hogy a legcsapadékosabb hónap általában június 155 mm átlagos csapadékmennyiséggel, míg a legszárazabb október 75 mm csapadékmennyiséggel. 180 160 u 1 II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Mondsee 97.70385 78.96792 99.76415 83.35849 125.534 155.3642 135.2481 139.8519 82.7902 75.98654 103.2235 118.3216 5. ábra: Havi átlagos csapadékmennyiségek 4
