A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 9. Dr. Kiss Tímea (SZTE): Az 1998 óta levonuló árvizek feltöltő tevékenysége az Alsó-Tiszán - 10. Dr. Konecsny Károly (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízjárási szélsőségek néhány jellemzője a Duna magyarországi szakaszán

A részvízgyűjtőről érkező középvízhozam 9.2 m3/s, míg vízjátéka 1.5 m3/s és 71.5 m3/s közötti tartományban mozog (1977-2011 közötti időszakot vizsgálva). így a Traun átlagos 135 m3/s-os vízhozamának kevesebb, mint 10%-át adja. A Traun eddigi legnagyobb árvízi hozama 1576 m3/s volt, 2002 augusztusában, ekkor a Mondsee felöl 66.1 m3/s-os tetőző vízhozamú árhullám érkezett. A 6. ábra mutatja az 1977 és 2011 időszak havi átlagos vízhozamait a See am Mondsee - 206185 sz. mérőponton.

30

25

< 20 m

E

£ 15 ns

N

O

| 10 5 0

1977 1978 1979 1980

1986 1987 1988 1989

1995 1996 1997 1998

2004 2005 2006 2007

1981 1982 1983 1984 1985

1990 1991 1992 1993 1994

1999 2000 2001 2002 2003

2008 2009 2010 2011 —Átlag

6. ábra: Havi középvízhozamok, See am Mondssee - 206185 (1977-2011)

Két jellemzően árvizes időszakot tudunk az ábra alapján kiemelni. Az első esetben az árhullámok tavasszal, a hóolvadást követően, míg a második esetben nyáron a 4. ábrán is látható nagyobb nyári csapadékmennyiségek hatására alakulnak ki. Az is elmondható, hogy a tavaszi árhullámok során átlagosan nagyobb tetőző vízhozamok jellemzőek, mint a nyári árhullámoknál.

Ha nem a havi átlagos vízhozamokat vizsgáljuk, hanem a rendelkezésre álló napi adatokat, akkor sokkal részletesebb képet kapunk az árvízi helyzetek alakulásáról. Az adatok grafikus ábrázolásához az alábbi megoldást (7. ábra) választottam, ahol három tengely mentén rajzoltam fel az értékeket. A két vízszintes tengely az évek és a napok egy éven belül, míg a függőleges tengely a vízhozam értéke, ezt jelen esetben a színezés szemlélteti.

5