A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 6. Horváth Gábor (DDVIZIG): A nagyvízi meder vízszállító képessége – hullámtéri vízhozammérések, azok problémái
FOLYAMI JÉGÉSZLELÉS WEBKAMERÁKKAL Árvizek megelőzése sőt maga a védelmi munka is legfőbb feladatai közé tartozik a magyar vízgazdálkodásnak, ezért a megbízható hidrológiai mérések jelentősége különösen magas (Starosolszky, 1987). Azonban a folyami jégészlelés nem tartozik a vízrajzi szolgálat könnyen kezelhető feladatai közé. A legtöbb esetben csupán becsléseket végeznek egy-egy fagyos periódus jellemzésére. Precíz és alapos vizsgálatokhoz viszont elengedhetetlen volna objektív mérések sorozata a teljes fagyási, jéghízási, zajlási és torlódási folyamatról valamint a felszakadás fázisairól is. Kezdeti lépésként 2002-ben, korábbi a 1970-es évek fekete-fehér fotózási tapasztalatai (Zsuffa, 1972, 1973, 1984) alapján egy webkamerát telepítettünk a bajai Duna-part egy magas épületének tetejére. Az első sikeres mérések, megfigyelések és azok későbbi vizsgálata alapján további 5 kamerát helyeztünk ki a folyó különböző szelvényeibe, egy még 2006-ban megkezdett IPA program keretében (Keve, 2010). Az ily módon kialakított megfigyelő helyek 30-40 km távolságban helyezkedtek el egymástól, mellyel mindösszesen egy 130 km-es folyószakasz vált azonos időben észlelhetővé. Sajnálatos módon a rendszer üzemeltetésére és karbantartására 2010. óta nem fordult kellő figyelem, ami csaknem megbosszulta magát 2012 télen. A jégmegfigyelő rendszer értékelhető működésének és az adatok mentésének érdekében a jelenleg ADU-NeKI állományba tartozó kollegák szorgoskodtak. Sajnálatos, hogy az eredetileg használható helyszínek közül csupán Dunaföldvár, Paks, Baja és Mohács településeknél tudtuk rögzíteni a folyamon zajló eseményeket. A felvételek alapján a jégtáblák méretösszetétele, mozgása és átrendeződése csakúgy, mint torlódások és leválások időbeli alakulása jól követhetőek. Már egyetlen jégmegfigyelő kamera is nagy előnyt jelentett, mert lehetőséget nyújtott a megfigyelt szelvény folyamataink időbeli alakulását alaposan megvizsgálni. Itt érdemes megjegyezni, hogy több térfigyelésre kihelyezett kamera érhető már el a világhálón, ezért lehetőség van olyan képeket is igénybe venni, melyek akár csak részlegesen vagy nagyon távoli látószögből tartalmaznak számunkra értékes információkat. Esetünkben egy budapesti látképet ábrázoló kamera adott fontos információt a Duna ottani helyzetéről. Mostanra már a kiépített kamerarendszer sokkal jobb lehetőségeket kínál. Eddigi tapasztalataink szerint alapvetően három féle esetben láthattunk zajló jeget Bajánál. Az első esetben a folyó felszínén, hosszú szakaszon egyszerre jelenik meg a jég. Az ilyen típusú zajlásra jellemző, hogy hatalmas, akár több labdarúgó pályányi, ugyanakkor éles szélű, vékony felület alakul ki. Ezek a nagyméretű táblák azután a hídpilléreknek, egymásnak és folyamszabályozási műveknek való ütközésükkor aprózódnak. Sőt, azt is sikerült észlelni, hogy akár egy kisebb hajó okozta hullámzás mennyire apróra tudja tördelni a táblákat. De a szél keltette hullámzás is morzsoló hatást fejt ki. Éppen ezért az ilyen nagyméretű táblák megjelenése hajnalban és kora reggel a legvalószínűbb. Ugyanis a nyugodt, de hideg időjárás a már túlhűlt vizet nagy felületen képes egyszerre fagyasztani. A második esetben a jégképződés a mederben akár fenékjegek és parti jegek leszakadásából alakult ki. Itt egészen amorf alakok is lehetnek, sőt emellett előfordul, hogy különböző színűek is. A szín attól függ, hogy a jég mire fagyott rá illetve milyen mederbeli anyagokat fagyasztott egybe. Lebegő jég is van ilyenkor ami, azt jelenti, hogy a meder anyagára fagyott jeget a felhajtó erő képes megemelni és a sodrás tovább is szállítja. Ezek a tömbök súlyuknál fogva függély mentén lebegnek a víztérben és csak ritkán kerülnek láthatóan a felszínre. A harmadik esetben ajég már jóval föntebbi szakaszon keletkezett. A táblák különböző méretűek, de szélük a sok ütközés következtében mindig törmelékes a víz alatti részük pedig sok esetben csonka gúla vagy kúp alakú. A nagyobb egybefüggő táblákat alkotó egymáshoz fagyott kisebb táblák is felismerhetők, sőt egy-egy jégtábla felfordításakor az összefagyott rétegek és törmelékek is jól megkülönböztethetőek. A leírt három alapeset tetszőleges kombinációja előfordulhat. A kategorizálást az indokolja mégis, hogy a későbbiekben majd minden alapesetet külön vizsgálhassunk meg. Ez talán elvezet oda, hogy az előrejelzést is pontosíthassuk. Ma a magyar vízgazdálkodásban zajló jég minősítésénél elég megadni annak százalékos arányát a teljes vízfelülethez képest. Helytelennek tartjuk az eljárást több okból is. Rendkívül szubjektív 5
