A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 25. Sallai Ferenc (nyugdíjas): A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B-A-Z megyében, árvízi környezeti kockázat és környezetbiztonság
Tokajnál egy héten keresztül, Polgárnál és Tiszafürednél pedig két héten át volt 4,0 mg/1 alatti (egy hétig >3,0 mg/1) az oldott oxigén tartalom, ami IV.-V. osztályú szennyezett, erősen szennyezett víznek felel meg (5.grafikon). Az oldott oxigén deficit a Tisza esetében sem járt együtt az oxigénfogyasztás növekedésével. A tápanyag háztartási mutatók az átlagos értéken alakultak, csupán az ortofoszfát tekintetében mértek egy-egy kiugróan magas, az előző napit többszörösen meghaladó értéket. A pontosabb kép kialakítása érdekében a Tiszán valamennyi szelvényben végeztek keresztszelvény és mélységi vizsgálatokat is, melyek Rakamaznál hullámtéri vizsgálatokkal is kiegészültek. A keresztszelvény vizsgálatok Tokaj közúti híd szelvényében jól mutatták a Bodrog alacsonyabb oldott oxigén tartalmának a hatását. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy már a folyó felső szakaszáról is alacsony oldott oxigén tartalmú víz érkezett. A bal-parton mért magasabb oxigén koncentrációk pedig azt mutatták, hogy kezdetben a bal-parti hullámtéren jobb minőségű volt a víz. A mélységi minták vizsgálatai jól mutatták, hogy a felszíni réteghez viszonyítottan magasabb oldott oxigén tartalom volt jellemző minden szelvényben, amire a kétnapos biológiai oxigénigény (BOU) vizsgálatok sem adtak magyarázatot. A felszíni és mélyebb rétegek kiegyenlítődése csak az árhullám levonulását követően állt helyre. A biológiai vizsgálatok szegényes összetételű, alacsony népességű mikroszkopikus 3 élővilág jelenlétét mutatták. A klorofill-a tartalom általánosságban 10 mg/m körüli értéket mutatott. Az árhullám levonulásakor a hullámtéri vízminták oldott oxigén tartalma algaszáma és kémiai oxigénigényben mért szerves anyag tartalma magasabb volt, mint a mederben levő vízé. Az árhullám levonulását követően a hullámtéri víz oxigén tartalma a korábban mérthez képest számottevően romlott. A kezdeti nagy alganépesség zuhanásszerűen csökkent, a klorofill-a érték a már említett 10 mg/1 értéken állandósult. Ugyanakkor sajátos algaegyüttesek alakultak ki az egyes morotvákban, amelyek a hőmérsékleti rétegződéssel, aerobanaerob zónák kialakulásával, az alganépesség pusztulásával magyarázható. Meg kell jegyezni: az 1970. évi árvízi időszakban (V. VI. hó) oldott oxigén hiányos állapot nem alakult ki, ugyanakkor a víz oxigénfogyasztásban mért szerves szennyezettsége jóval magasabb volt. 1998 nyarán a fenti megállapítások megerősítést nyertek. Július közepén jelentős árhullám vonult le a Bodrogon. Apadó ágban július 27-én Tokajnál az oldott oxigén tartalom 1,3 mg/l-re (17 tel. %) csökkent. A vizsgálatok azt mutatták, hogy már a határszelvényt átlépő víznek is alacsony volt az oldott oxigén tartalma (4,3 mg/1, 50 tel.%), mely a hossz-szelvény mentén haladva a torkolatig tovább csökkent. A oxigénfogyasztásban (KOIcr) mért szerves szennyezettség 22-39 mg/1 között változott, ami azt mutatta, hogy a vízben jelentős mennyiségű rothadó képes szerves anyag volt jelen, amelynek bomlása fokozott oxigénelvonással járt együtt. A biológiai mutatók közül az algaszám 1,43 - 2,9 millió egyed/liter, a klorofill-a tartalom 3 13,2 - 17,5 mg/m volt, az évszakra jellemző értéken alakult. Vízminőség javulás csak augusztus közepén következett be. A vízminőség-romlás az 1980. nyári árvíz vízminőségi tapasztalatait igazolta vissza. A Bodrog vízgyűjtőjén az év első felében lehullott nagy mennyiségű csapadék, a belvizek és a többszöri árhullám hatására a nyár végére oldott oxigén csökkenésben mutatkozó vízminőség romlást eredményezett. Az elöntött területeken a dús növényi vegetáció rothadásnak indult, ami a víz oxigén tartalmát felemésztette. Az árvízszint csökkenésével a mederbe visszahúzódó víz az oldott és lebegő szerves anyagokat magával vitte, az oxigén elvonás a 7
