A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 25. Sallai Ferenc (nyugdíjas): A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B-A-Z megyében, árvízi környezeti kockázat és környezetbiztonság
főmederben is tovább folytatódott. Hasonló jelenségek játszódtak le a folyó szlovák vízgyűjtőjén is, mivel a víz a határszelvénybe már csökkent oxigén tartalommal érkezett. Az intenzív szerves anyag bomlási folyamatokkal a fotoszintetikus oxigéntermelés és a légkörből történő oxigénfelvétel már nem tudott egyensúlyt tartani, az oldott oxigén a torkolatig az ökológiai szempontból kritikus 3mg/l alá csökkent. Összefoglalva: A tavaszi és a téli árvizek általában az áradásos vízre jellemző szennyezettséggel vonulnak le, ezt a citált esetek elemzése is alátámasztotta. 1980-at megelőzően nyári árvizekről nem voltak - kellő mélységű és részletességű - vizsgálatok ill. vízminőségi adatok. Az akkor nyert adatok és tapasztalatok jó viszonyítást tesznek lehetővé hasonló nagyságrendű árvizek és belvizek, várható környezeti, vízvédelmi hatását illetően. Az árhullám levonulását figyelembe véve megállapítható, hogy a vízfolyásokban az áradás megindulásával egyidejűleg a területi bemosódások következtében az áradásos vízre jellemző szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnőtt a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak. A biokémiai folyamatok következtében másodlagos szennyező hatások (alga túlprodukcó, degradáció, bakteriális folyamatok, aerob és anaerob lebomlás oxigénhiány, kénhidrogén képződés) lépnek fel. Az oldott oxigén felszínen és mélységben mutatkozó különbözősége, rétegződése magyarázatot ad arra, hogy miért nem következett be halpusztulás. A belvízelvezető csatornákból a befogadókba vezetett kedvezőtlen minőségű vizek a nagy puffer kapacitás következtében számottevő vízminőség romlást nem okoztak. A Tisza és a Bodrog felső szakaszáról árvízi vizsgálatok nem álltak rendelkezésre, így átfogó kép az árvízi vízminőség lefutásáról nem volt kialakítható, de az nagy biztonsággal feltételezhető, hogy a kedvezőtlen környezeti, vízminőségi hatások területünkön szuperponálódtak. Az elvégzett mélységi, keresztszelvény és hullámtéri vizsgálatok eredményei pedig azt igazolták, hogy az árvízi vízminőség változások teljesebb körű megismerése, az ok okozati összefüggések feltárása szempontjából ezek nem mellőzhetőek. Sallai Ferenc Felhasznált irodalom: l./ÉVÍZIG: Összefoglaló jelentés az 1980. július 25. és augusztus 19. között végzett ár-és belvízi vízminőségvédelmi munkákról, Miskolc,1980. 2.1 Sallai F.: Árvízi vízminőség-romlás a Bodrogon, Új Kör-Kép 1998. szeptember október 3. / ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 1998. november-decemberi árvízi vízminőségi ellenőrző vizsgálatokról, Miskolc, 1998. december 4. / Sallai F.: Árvízi vízminőség-ellenőrző vizsgálatok. Új Kör-Kép, 1998. november-december 5.1 ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 1999. március-áprilisi ár- és belvízi környezetvédelmi kárelhárításról, Miskolc, 1999. április 6.1 Sallai F.: A rendkívüli ár- és belvízi helyzet környezetvédelmi hatásai. Új KÖR-KEP 1999.márciu-áprilisi szám
