A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája

A 2007-2013-as uniós ciklus során 9 többcélú belvízrendszer fejlesztése történt meg Igazgatóságunk területén, 3933 mFt összegben, 353,6 km csatomahosszon. Az alábbi célok elérését tűztük ki: természetközeli vízrendezéssel megőrizni és megtartani a helyben keletkező felszíni és felszín alatti valamint használt vizeket, alkalmazkodva a VKI elveihez (tározás, vízvisszatartás, mikroklíma, vízminőség). További folyamatban lévő projekt az Alcsi-Holt-Tisza belvíz revitalizációja, 400 mFt költségvetéssel.

Peri fkliirtal értnfcn

2,e S2- aEI 5 e _

5 <£ E

— ß M —

0ssm kolotl Ihissí; 298.1 km raból keltei;) nnikoflMÚ: 94.2 krr.

projekt««: önzésén

3 »33

353.6

ÍJ 13

Az uniós forrásokból a 9 belvízrendszer fejlesztésére, rekonstrukciójára felhasznált közel 4 milliárd forint, durva számítások szerint már az elmúlt évben megtérült. 2012-ben az aszály során tudtuk jól hasznosítani, idén pedig a belvíz elvezetése során szintén jól teljesítettek ezek a létesítmények a rendkívüli csapadék tevékenység ellenére. Az elmúlt aszály miatt a talaj befogadóképes volt, de egy idő után már az is telítődött, ennek ellenére a csatornák gyorsabban tudták elvezetni a felesleges vizet, majd a védekezést követően a vízvisszatartási üzemrendnek megfelelően lehetett ezeket működtetni.

Az eddig átadott, illetve folyamatban lévő integrált tervezésen alapuló uniós projektjeink többek között a fenti vízgazdálkodási célok műszaki feltételeit valósítják meg. A gyakorlat bizonyítja, hogy az átalakított művek eredményesen alkalmazhatók a vízvisszatartási üzemrend, a többletvizek betározása, a keletkező vizek helyben tartása során, stabilizálva a csatornák mentén a talajvízszintet, lehetővé téve az öntözési igények kielégítését is.

1.5 Készletek és igények összeghangolása

Ismert, hogy a magyarországi vízmérleg erősen vízhiányos. Látszólagos vízbőség jellemzi az országot, de a kis vízfolyás sűrűség miatt a vízbőség csak a nagy folyók mentén lévő területekre érvényes. A kifolyó vizek 95%-a külföldről érkezik, míg a hazai lefolyás 5% (6 km3. Alapvetően az országhatárokon belül viszonylag kevés víz keletkezik. Ez a 6 km3 az, amivel tulajdonképpen gazdálkodhatnánk, de ennek nagy részét 5 km3-t kiengedjük a határainkon és csak töredékét, alig 1 km3-nyit használunk föl. Bölcs gazdálkodás és bölcs elmélet nélkül mi akármilyen műszaki megoldást tervezünk, üzemeltetünk és tartunk fenn, nem lesz megfelelő, fenntartható a vízgazdálkodás. A Rio-i konferencia alkalmával készült ENSZ jelentés, a világ minden országát vizsgálta vízgazdálkodási szempontból. Amelyik ország a hazai lefolyás alapján az 1000 m3/fő/év, azaz a stresszhatár értékét nem érte el, azt vízhiányosnak minősítették. Magyarország esetében ez az érték 600 m3/fő/év, ennél kedvezőtlenebb a helyzet az Alföldön, a Homokhátságon és a Nyírségben. Ettől kezdve mondjuk Magyarországot vízhiányos országnak, ami a terület teljes egészére és mindig tehát nem igaz.

11