A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája

Az éghajlati szélsőségek megjelenésével megnő a vízgazdálkodási létesítmények igénybevételével történő - az elvezetési funkció mellett - optimális vízszétosztás fontossága, a vízhiányos területek lehetőség szerinti gravitációs ellátása. A stratégiai tervezés lényeges eleme a meglévő szabad vízkészletekre alapozott rendszerfejlesztések, vízpótló- és elosztó

Meglévő szabad vízsugár a Kiskörei tározón Vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése, átkapcsolások

létesítmények felújítása, rekonstrukciója, nem üzemelő szivattyús öntözőrendszerek gravitációs átkapcsolása, új fürtök kiépítése, holtágak revitalizációja.

A vízellátó rendszerek vízforgalmi adatai alapján a 2010-es illetve a 2012-es időszakban - az egyik a vízbő, a másik a vízhiányos év - összevetéséből kitűnik, hogy noha szinte egymást követő évekről volt szó 2012-ben már igen korán jelentkeztek a kelesztő öntözések és még késő ősszel is szükség volt a víz kijutattatására, így egy elnyújtott öntözési időszakról beszélhetünk. Ugyanakkor 2010-ben gyakorlatilag egy hónapra korlátozódott az öntözési vízszolgáltatás. A 2010-es és 2013-as belvizes években a halastavakat a térségben belvízből a gazdálkodók térítésmentesen feltölthették. Ez kölcsönösen előnyös volt nem csak a gazdálkodók, hanem a vízig számára is, mivel így a védekezési (belvíz-átemelési) költségeket jelentősen csökkenteni lehetett. 2010-ben a halastavi vízszolgáltatás jelentősen elmaradt a vízhiányos 2012-es évhez képest.

2. Vízhiány-kárelhárítás

A hidrometeorológiai szélsőségek felerősödésével igazgatóságunk területén a vizek túlzó bősége mellett a vízhiányok elleni védekezésre is egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk. A KÖTIVIZIG belvíz-veszélyeztetettségi és a zonális aszályossági térképén jól érzékelhető, hogy a legmagasabb értékszámmal jelölt területek egybeesnek, vagyis igazgatóságunk területe a belvíz, az aszály - sőt az árvíz tekintetében is - a legveszélyeztetettebbek közé tartozik.

A magyar jelenlegi jogkömyezetben a vízhiány-kárelhárítás nem jelenik meg annak ellenére, hogy a vízgazdálkodási törvény definíciói szerint a vízkár a vizek káros többletét vagy hiányát jelenti, a tényleges vízhiányra azonban viszonylag kevés gyakorlatban használható rendelkezés létezik. Ezért a tényleges beavatkozásainkat a kisvizes időszakkal egyidejűleg felerősödő vízminőségi problémák következtében - úgynevezett környezeti vagy vízminőségi-kárelhárítás keretében kellett végrehajtanunk. Ez csak egy címke, de azért jól mutatja, hogy a jogi szabályozás tekintetében is vannak még hiányosságok (Alcsi-Holt-Tisza vízpótlásának javítás: Nk. X-2. ffcs-án a 4+100-4+340 szelvényekben lévő földdugó

12