A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája
viszonylatban is a legalacsonyabbak • A vízlűány elleni védekezés végrehajtási rendeletéit a károsan sok vizek elleni védekezéshez hasonlóan ki kell dolgozni • A belvízrendszerekben a rendszeres, megelőző karbantartás lűánya miatt, többlet kiadások jelentkeznek (védekezési költség, vízkárok) • A közcélú vízgazdálkodási munkák, alulfinanszírozottak, rossz időzítéssel, az önerő lűánya • Jelentős szakmai tapasztalatok, meglévő öntözési kultúra, feldolgozóiparral rendelkező rizs ágazat, halastavi gazdálkodás • Erősödő szervezeti formák (tógazdasági, termelői és értékesítési csoportok) • A tógazdaságokban víztakarékos technológiák • A tennékek magas szintű minőségbiztosítása • A 2007-2013 közötti időszak Uniós fejlesztési forrásra történő pályáztatás eredményeként korszerűsített, felújított vízgazdálkodási rendszerek • Közmunka, közfoglalkoztatás alkalmazása a művek fenntartottságát az utóbbi években jelentősen javította, ami a védekezés hatékonyságát növelte • Az eddig megvalósult komplex és integrált fejlesztések (pályázatok) lehetővé teszik a területi vízgazdálkodás reformját, többfunkciós üzemeltetési rend kialakítását (vízvisszatartási üzemrendek, vizes élőhelyek kialakítása, tározási feltételek javítása, ökológiai vízpótlás biztosítása, a csatornarendszerek átalakítása a többcélúság irányelveinek megfelelően) • A 2014-2020 közötti időszak Uniós forrására történő pályázatok fejlesztési elképzeléseihez, a Kiskörei tározóhoz kapcsolódóan jelentős szabad felszíni vízkészlet áll rendelkezésre (16,5 m3/s) • Felsőfokú levelezői vízügyi szakmérnök képzés (Bajai főiskola kihelyezett tagozata Szolnokon) • Összetett területi vízrendszerek, bonyolult tulajdoni és kezelői viszonyai miatt, a gazdálkodók számára nem világos, nem ismert az egyéni és közösségi felelősségvállalás határa • Termékek értékesítési gondjai: magas termelési költségek, alacsony színvonalú halfeldolgozás (kevés hozzáadott érték), hűtőtárolás lűánya • Elsősorban vízpótló öntözések, korlátozottan többcélú öntözés alkalmazása • Ökológiai problémák: a rendszeres ökológiai vízpótlás lűánya (gravitációs vízpótlással nem rendelkező holtágak), a vizes élőhelyek és vízszállító hálózatok összehangolatlansága • A gazdálkodói, vízgazdálkodási érdekek és a természetvédelmi (Natura 2000, természetmegőrzési ...) előírások összhangjának megteremtése lűányzik, természetvédelmi előírások túlhangsúlyozása (pl. halastavaknál fokozódó a madárkártétel) LEHETŐSÉGEK • Meglévő, kihasználatlan vízkészletek hasznosítása (kiépített vízellátó rendszerekben, szivattyús rendszerek gravitációs rendszerekre történő átkapcsolásánál), vízvisszatartás a helyi vízkészletek növelése érdekében • A tennészeti adottságokhoz alkalmazkodó jövőbeni területhasználat (erdősítés, belvizes területen víztűrő, aszályos területen szárazságtűrő növények tennesztése), a területi vízgazdálkodás, a mezőgazdasági területhasználat jobb tájökológiai integrálása, harmonizálása az érdekviszonyok megteremtésével FENYEGETETTSÉGEK/KOCKÁZATOK • Az éghajlati szélsőségek esetén csökkenő természetes vízellátottság, növekvő aszályhajlam, növekvő aszály- és helyi vízkár, a vízpótlás növekvő igénye, a hasznosítható vízkészletek csökkenése • Meglévő vízellátó és vízelvezető rendszerek további romlása, kapacitásának csökkenése • Bizonytalan pénzügyi környezet, a finanszírozási problémák növekedése • Az elégtelen finanszírozás következtében a belvízvédelmi művek védelmi képességének a csökkenése (kárhalmozódás) • Az éghajlati szélsőségekből adódó növekvő költségek (vízpótlás) • Hatékony vízhiány-kárelhárítás alkalmazása, amely csökkenti a vízminőségi, ökológiai problémák kialakulását, a gazdasági károkat, és a korlátozások életbe léptetésének szükségességét • Egységes és átlátható költségkalkulációs séma felhasználásával készülő szolgáltatási díj rendszer alkalmazása • A termékek kedvezőtlen értékesítési lehetőségei • A szivattyús rendszereknél a termelés költségeit el nem viselő - energia felhasználás miatti - vízdíjnövekedés • Érdektelenség a szakma iránt (utánpótlási gondok) • A természetvédelmi és a vízgazdálkodási kezelés konfliktusának erősödése (a természetvédelmi előírások ellehetetlenítik a vízgazdálkodási fejlesztési elképzelések megvalósítását...) • Egyes tennékek (fehéijedús táplálékok) iránti növekvő lakossági igény • Tennelői igény a tennelésbiztonságra • Ösztönző(bb) biztosítási rendszer kialakítása • Az érdekképviselet erősítése a szolgáltatások és a költségek alapján, összefogás a táblán belüli meliorációs rendszerek működtetésében • Új, korszerű víz- és energiatakarékos öntözési technológiák • Az EU-támogatások felhasználása a közcélú művek 9
