A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája
jobban igazodik a természeti adottságokhoz, és ennek megfelelően alakítja ki a földhasználati rendszerét. A földhasználatban várható változások, a nagy gazdaságok termelői struktúrájának átalakítása gyökeresen módosíthatja a területi vízgazdálkodással szembeni elvárásokat, amelyeknek a térségi és szakágankénti differenciált feltárása lehet a legfontosabb stratégiai feladat. ” A cél tehát az, hogy a földet mindenütt arra és olyan mértékig használjuk, amire a legalkalmasabb és aminek a legalacsonyabb a kockázata. A belvíz-veszélyeztetettségi mutatók alapján kialakított zónarendszerhez igazodva a belvizekhez jobban alkalmazkodó művelési ágak, használatok alkalmazása szükséges. A veszélyeztetett területeken víztűrő növények termesztése, legelő és vizes élőhely-gazdálkodás, erdők visszaállítása, halastavak, tározók építése, hatékony csapadék- és belvízgazdálkodás alkalmazása - összefoglalva tájhasználat váltás - indokolt a költséges védekezés helyett. A többlet belvizek kezelése - történhet a védekezési költségek (pl. átemelési) csökkentését, illetve a vízkészlet megőrzését célzó vízkormányzással halastavakba (téli térítésmentes vízellátás), öntöző csatornákba történő bevezetéssel, medertározással, vízvisszatartással. Az üzemrendeket üzemeltetési szabályzatok rögzítik. Az agrárium igénye szerint a síkvidéki vízkészlet-gazdálkodás megvalósításához jelenleg is alkalmas szervezetek (VÍZIG, vízgazdálkodási társulatok, üzemeltető- szolgáltató szervezetek) működnek, melyek a nagytérségi (regionális) és a kistérségi vízkészlet-gazdálkodás operatív irányítási és szervezési feladatait látják el, a gazdálkodók igényeinek és az egységes vízgazdálkodási elvek összhangjának biztosításával. SWOT ELEMZÉS - Közép-Tisza vidék terű éti vízgazdálkodása ERŐSSÉGEK • Kedvező éghajlati, vízrajzi és talajtani adottságok (helytől függően) • Kiskörei tározóhoz kapcsolódóan kiépült kizárólagos térségi vízátvezető és nagytérségi vízpótló- és elosztó főművek • Meglévő, egykor jól működő forgalomképes főművi, közcélú műszaki létesítmények (vízszétosztó hálózatok, csatornák, szivattyúk), üzemi vízrendezési, meliorációs és öntöző művek • A „forgalomképes”, többnyire közcélú művek esetében a működő képesség fenntartásához meglévő helyi érdekeltség • A belvíz- és helyi vízkárelhárítás kialakult, végrehajtási rendeletekkel szabályozott védelmi szervezetei és tervei, tapasztalt szakemberek • Vízliiány-kárelhárítási szakcsoport a KÖTIVIZIG védelmi rendszerében belső szabályozással történő működtetése, amely a felkészülési (többletvíz tározás, vízvisszatartás...) és védekezési időszakokban (optimális vízszétosztás) hatékonyan biztosítja a károk mérséklését • Vízkészlet növelésének és helyben tartásának eszközei, gyakorlata (Kiskörei tározó és kizárólagos vízpótló létesítmények többlet tározott vízmennyiség előállítására alkalmasak, holtágak, tározók, vízvisszatartás - medertározás igénybevétele, talajtározó térfogat növelése, megfelelő agrotechnika alkalmazása) • Az igazgatóság belvízvédekezési és mezőgazdasági vízszolgáltatási tevékenységének végrehajtása ISO Minőségirányítási eljárásrend szerint történik • A gravitációs rendszereknél alkalmazott mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak országos GYENGESÉGEK • A termőhelyi adottságok korlátozott figyelembevétele, a vízkészletek, a mezőgazdaság, a területhasználat, a tájökológia harmóniájának hiánya • Helyi vízkészlet relatív hiánya, a vízvisszatartás csekély szerepe • Korszerűtlen forgalomképes vízszétosztó és vízelvezető művek (burkolatlan csatornák, kis tározási kapacitás, drága üzemű szivattyútelepek) • A táblaszintű és közcélú művek elhanyagolt állapota, gyakori lúánya, tönkrement meliorációs művek, elavult öntözőberendezések, a tógazdaságok alacsony technikai színvonala • A birtokviszonyok változását nem követte a vízelvezető rendszer módosítása, a belvízrendezés egymásra épülő rendszerei (főművek, közcélú művek) összhangja megbomlott • Meliorációs rendszereknél a birtok- és tulajdonviszonyok széttagoltsága • Illegális felszín alatti vízhasználatok • Vagyonbiztonság lúánya, idegenkezűség a műtárgyak mozgatásánál, (csatornahálózat, szivattyútelepek, tógazdaságok...) • Szervezeti-intézményi problémák: vízgazdálkodás minden szintjén (VÍZIG, öntöző- és tógazdaságok, szolgáltató kör...) csökkenő szakmai humán erőforrás, a vízjogi engedélyezés bonyolultsága, közösségi érdekek háttérbe szorulása, a dolgozók elöregedése, lúányzó támogató háttér, szaktanácsadói hálózat, a kutatás és az oktatás sorvadása, esetenként teljes lúánya (pl. öntözés) • A vízkárok (ár- belvíz, aszály) reális _______számbavételének és értékelésének lúánya________ 8
