A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 1. Bartókné Tassonyi Annamária (Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-magyarországi Kirendeltsége) Helyzetkép - a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvíz-elhelyezési kérdései a VGT függvényében a NeKI Észak-magyarországi Kirendeltségének működési területén - 2. Boda János (Mélyépterv Komplex Zrt.): Ko-fermentáció a nagyobb szennyvíztisztító telepeken
Ko-fermentáció A nagyobb szennyvíztisztító telepek ko-szubsztrát rothasztással energetikailag akár önállóvá is tehetőek. A ko-szubsztrát vagy társított rothasztás kettő vagy több szubsztrátból készült homogén keverék közös rothasztását jelenti. Az alapszubsztrát, esetünkben a szennyvíziszap biztosítja az alapvető tápanyagokat (C, N, P) és a mikroelemeket (Ca, Mg, Fe, Mn, Co, stb.) A kiegészítő szubsztrátok, a magas szervesanyagtartalmú bontható hulladékok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék, stb.) a szénforrás, és ezzel a biogáz termelődés növekedését eredményezik. A jó makro és mikrotápanyag ellátottság következtében a ko-szubsztrát rothasztás hatékonyabb, mint a mono-szubsztrát rothasztás. A ko-szubsztrát rothasztást meghatározó fontosabb tényezők A fontosabb tényezők a következők:- az oltóanyag,- a szubsztrát összetétele és koncentrációja,- a tartózkodási idő és a szervesanyag terhelés,- a hőmérséklet és a fűtés, keverés,- a toxikus anyagok. Az oltóanyag Oltóanyagra a rothasztok be- és újraindításánál van szükség. Az oltóiszapot általában jól működő rothasztókból nyerik. Indításnál a szennyvízzel feltöltött rothasztókba 15 tf % oltóiszapot táplálnak és a tervezett terhelés 10 %-ának megfelelő iszapterheléssel dolgoznak. A terhelést 30 napon át fokozatosan növelik. A pH-t szükség esetén meszezéssel állítják be. Oltóiszap hiányában mikroba-koncentrátumokat (starter kultúrákat) alkalmazhatnak a hosszú adaptációs idő lerövidítésére. A szubsztrát összetétele és koncentrációja Oláh és Princz az Iszaprothasztás és a rothasztást ellenőrző módszerek általános ismertetése (1989) című tanulmányukban foglalkoztak a szubsztrát összetételének és koncentrációjának a szerepével a rothasztásban. Megállapították, hogy a szénforráson kívül a nitrogén és a foszfor a két legfontosabb makrokomponens, amelyek optimális aránya a 350:7:1 érték, de az 1000:7:1 arány is megfelelő. Kénre a foszforhoz hasonló mennyiségben van szükség, de nyomnyi mennyiségben fémekre is szükség van. A szennyvíziszap általában a baktériumok számára szükséges összes tápanyagot tartalmazza. A különböző eredetű magas szervesanyag tartalmú hulladékokkal történő együttes rothasztásnál (ko-szubsztrát rothasztás) a szennyvíziszap az alap-szubsztrát, amely az alapvető tápanyagokat (N; P; S) és mikroelemeket (Ca, Fe, Mg, Mn, Co, stb.) biztosítja, a hulladékanyagok pedig a szén-forrás (szénhidrátok, zsírok, fehérjék, stb.) szerepét töltik be. 3
