A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 1. Bartókné Tassonyi Annamária (Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-magyarországi Kirendeltsége) Helyzetkép - a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvíz-elhelyezési kérdései a VGT függvényében a NeKI Észak-magyarországi Kirendeltségének működési területén - 2. Boda János (Mélyépterv Komplex Zrt.): Ko-fermentáció a nagyobb szennyvíztisztító telepeken
Mindkét alapanyagnál biztosítani kell az idegen anyagok (homok, műanyag és egyéb szervetlen anyagok) jó hatásfokú eltávolítását a rothasztást megelőzően. Gondoskodni kell a darabos hulladékok 12 mm-es maximális szemcseméretre történő aprításáról, a magas szárazanyagtartalmú anyagok hígításáról a különböző eredetű anyagok homogenizálásáról, és a rothasztókba történő egyenletes betáplálásról is. Tartózkodási idő és a szervesanyag terhelés A hidraulikus tartózkodási idő és a szervesanyag lebomlás egymással összefüggő paraméterek. Mezofil rothasztásnál a klasszikus 20 napos tartózkodási időnél a nyersiszap 50 %-a, a fölösiszap 35 %-a bomlik le. A rothasztok terhelésétől függően kis- és nagyterhelésű rothasztókat különböztetünk meg. Kisterhelésű rothasztást 0,6-1,6 kg szárazanyag/m3.d terhelési határok között értelmezzük. Ott van jogosultságok, ahol a működés szabályozhatósága korlátozott, a kirohadt iszapot nem lehet folyamatosan továbbkezelni. A kisterhelésű rothasztás sokkal jobban elviseli az üzemelés változó körülményeit. Gazdaságossági okokból az újabb építésű rothasztóknál az egylépcsős nagyterhelésű rendszereket alkalmazzák. Ezeknél a rothasztókat 20 nap körüli tartózkodási időre, 6 % körüli iszapkoncentrációra, 2-3 kg/m3.d szervesanyagterhelésre és 35-37 °C üzemeltetési hőmérsékletre tervezik. Az optimális iszapkoncentrációt a nyersiszap gravitációs, a fölösiszap gépi sűrítésével biztosítják. Utórothasztó helyet keverős, zárt kigázosító tartályt alkalmaznak gázelvétellel, ezzel is növelve a hasznosítható biogáz mennyiségét. A hőmérséklet hatása és a rothasztok fűtése A különböző baktérium populációk két hőmérsékleti tartományban működnek hatékonyan. A mezofilok 32-38 °C, a termofilok 50-55 °C között működnek optimálisan. A termofil rothasztás előnye a kisebb térfogatszükséglet, a nagy reakció sebesség, a jobb szervesanyag lebontás és a patogén szervezetek hatékonyabb elpusztítása. Hátránya a nagyobb fűtési energiaigény, a kényes üzem, a hőmérsékletváltozásokra való érzékenység, az iszapvíz rosszabb minősége. A két rendszer közötti választás az előnyök és a hátrányok, valamint a beruházási és az üzemköltségek összevetése alapján történhet. Ezen vizsgálatok alapján Észak-pesten a mezofil, a Csepeli Központi Szennyvíztisztító telepen pedig a termofil rothasztás mellett döntöttek. A rothasztás egyik legfontosabb eleme a megfelelő hőmérséklet, a fűtés biztosítása. A legtöbb telepen erre a célra külső, ellenáramú cső a csőben típusú hőcserélőket alkalmaznak, amelyeket foszforsavas oldattal tisztíthatóan alakítanak ki, lágyított vízzel való fel- és utántöltéssel. 4
