A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
6. szekció. VÍZELLÁTÁS - 3. Fodor Zoltán (Geowatt Kft.) Komlós Ferenc (nyugdíjas): Ivóvíz hőhasznosítása Magyar Termék Nagydíjas(r) hőszivattyúval
„Magyarországban számos helyen, így Budapest egyes részein is olyan vízadó rétegek találhatók, amelyek jelentős tárolt készlettel és vízadó képességgel rendelkeznek. Ezek a vízföldtani adottságok lehetőséget adnak épületek hőszivattyús fűtésére és hűtésére.”8 „A felszíni vizek (folyók, tavak) hőszivattyúzása csak kevés helyen lehetséges, de ott indokolt kihasználni nagyobb körzetek távhőellátására is."9 Lényegre törően meg kell állapítani, hogy az embereknek nem kilowattórákra, fára, szénre, olajra vagy gázra van szüksége, hanem fűtésre, hűtésre, higiéniára. Ezeket a közvetlen szükségletet pedig a hőenergiával kapcsolatos szolgáltatások jelentik. A különböző fűtési megoldások között a hőszivattyús technika kiemelkedő minőségi előnyei: nincs helyi károsanyag-kibocsátása10, megújuló energiát hasznosít illetve Reményi Károly akadémikus nyomán11 természeti közvetlen energiát, és használata az energiahatékonyság növekedését jelenti. A hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére, ill. a működésére bevezetett villamos energiát - természeti közvetlen energiaforrás felhasználásával - megtöbbszörözi, napjainkban 3,0 - 6,5-szorosára. Napjaink leghatékonyabb műszaki eszköze annak, hogy energiát takarítsunk meg. „A hőszivattyú egyike azon alternatív technológiáknak, amelyek jelentősége nem elsősorban a hagyományos megújuló energia kategóriák keretei közé szorított értékelésével, hanem a technológia sokszínűségével, hatékonyságával és a benne rejlő lehetőségek alapján értelmezhető.” írja a szakkönyv (ISBN 978-963-06-7574-1, ISBN 978-963-06-8297-8: English verson) ajánlásában Dr. kar kas István egyetemi tanár, DSc, a „Hőszivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára” című mű 8. oldalán. Ismertetésünk aktualitását alátámasztja, hogy 2012. szeptember 4-én a Parlament Felsőházi Termében szerzőtársam Fodor Zoltán - egy hőszivattyú fejlesztő-tervező, gyártó, hőszivattyús rendszert kivitelező és szervizelő magyar cég (Geowatt Kft.) szakembere - átvette MAGYAR TERMEK NAGYDÍJ® kitüntetését a magyar fejlesztésű és gyártású, kitűnő minőségű, használati mintaoltalommal védett Vaporline® fantázianevű hőszivattyúcsaládjára. (A hőszivattyúcsalád a TERC Kft. kül öndíj át is megkapta.) A továbbiakban nem kellene külföldről behoznunk hőszivattyúkat, mert az új magyar gyártmányok a beépített innovatív körfolyamatnak köszönhetően nagyobb hatékonysággal, kedvezőbb üzemköltséggel, kedvezőbb CO2 kibocsátással és tapasztalatokkal már működnek hazánkban és külföldön egyaránt. Az önálló fejlesztés alapján elkészült geotermikus hőszivattyúcsaládban megvan a lehetőség az export tevékenységre, a számunkra fontos hőszivattyúipar megvalósítására. Országunk kétszeresen is érintett a hőszivattyúk elterjesztése témájában. Egyrészt világviszonylatban is előnyős geotermikus és hidrológiai adottságunk révén, amelyek 8 Az idézet forrása Székely Ferenc Dsc.: „Vízszint és hőmérséklet változások numerikus modellezése hőszivattyúhoz kapcsolt talajvízkutakban” című, Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztály 2009. március 10-i vetítettképes előadása. 9 Büki Gergely. A földben termett energia hasznosítása Fizikai Szemle LX. Évfolyam 6. szám, 2010. június, 181-189 oldal. http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fszl006/Buki Gergelv.pdf 10 A levegősszennyezés a veszélyes anyagok olyan mértékű szintemelkedése hatására jön létre, amely meghaladja a légkör természetes öntisztulási képességét. A belső téri levegőszennyezettséget már a Világbank 1993-as jelentése is különösen fontos megoldásra váró általános környezeti gondnak tekintette. 2013-at pedig a Levegő Évének nyilvánította az Európai Unió. Ezúton felhívjuk a figyelmet az égetéssel kapcsolatos légszennyezésre. 11 Reményi Károly: A TŰZ ÖRÖK ENERGIAFORRÁS. A szén és a fosszilis tüzelőanyagok a természetben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.
