A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
6. szekció. VÍZELLÁTÁS - 3. Fodor Zoltán (Geowatt Kft.) Komlós Ferenc (nyugdíjas): Ivóvíz hőhasznosítása Magyar Termék Nagydíjas(r) hőszivattyúval
birtokában a hőszivattyús rendszerekre való átállás jelentősen javítaná egész gazdasági helyzetünket. Mondhatjuk azt is, hogy nagy lépés volna a fenntarthatóság irányában. A villanyáram olcsó előállítása a fejlett országok (pl. Franciaország) működőképességének és a személyes életszükségletek kielégítésének előfeltétele. A nukleáris technika hazai fejlesztéséről, bővítéséről nem szabad semmiképpen lemondanunk. Nemzetközileg elismert a Paksi Atomerőművünk. Rendelkezünk az ehhez szükséges műszaki-technikai és szellemi erőforrással. Állampolgárainknak is sokkalta kedvezőbb évenként több villanyáramot exportálni és kevesebb villanyáramot importálni. A gondolkodó emberek rendelkeznek olyan általános műveltséggel, amely a nukleáris és a hőszivattyús technika társadalmi elfogadottságát képesek széleskörűen, a megfelelő szakemberek ésszerű munkájával megteremteni. Magyarországi és nemzetközi szintű javaslatok A témánk további aktualitását adja, hogy- a Vidékfejlesztési Minisztérium Kömyezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága (Kovács Péter vlfigyétífelelős helyettes államtitkár) 2013 márciusában vitára bocsátotta a következő 20 év fejlődésének elindítására szóló Nemzeti Vízstratégia tervezetét;- a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűléséhez kapcsolódott (2013. május 15-16.) a Multidiszciplináris Vízkonferencia, amelynek célja volt, hogy a tudományos élet felvetéseit megfogalmazva előkészítse a Budapesten októberben tartandó Budapesti Víz Világtalálkozó című konferenciát,- amelyet Ader János köztársasági elnök tavaly, a "Rio+20 Fenntartható Fejlődés" című ENSZ-konferencia plenáris ülésén felszólalva kezdeményezett (a Budapesti Víz Világtalálkozó (BWS)) Brazíliában. Ezeken a fórumokon, rendezvényeken lehetőségünk volt illetve lesz felhívni a figyelmet, hogy a hőszivattyúzás a jövőbe tekintve is biztonságos megoldás, mert lehetővé teszi az épületek hatékony-gazdaságos fűtését! Energiapolitikai okból fontos, hogy az ezzel kapcsolatos statisztikák bevezetését az IEA (International Energy Agency) előírja a tagállamai részére. A statisztikai példamutatásunk Magyarország számára etikai szempontból is szükséges. Kiemeljük, hogy: „Magyarországon a lakó- és középületek fűtésére fordított energiamennyiség az országos energiafelhasználás egyharmadára tehető.” (Dr. Széli Mária: Transzparens épületszerkezetek. 12. oldal. Kiadó: Szerényi és Gazsó Bt. Pécs, 2001.) A hőszivattyúk alkalmazásához kedvező természeti adottságunk pl. a térségünkre jellemző magas talaj hőáram, a felszín alatti sekély mélységű víz (talajvíz), a felszín feletti hidrotermikus és a légtermikus energia jelentős mennyisége is előny, amit nem használunk ki! Amennyiben Kormányzatunk célul tűzi, hogy a primer energiahordozók felhasználásának mértékét 40—50%-al csökkenti és lehetőséget kívánna adni sok családnak arra, hogy hosszútávon megfizethető költséggel fűtsék-hűtsék épületeiket, valamint az intézményeink pénzügyi kereteit ne terheljék óriási energiaköltségek, akkor már rövidesen egy szakmailag átgondolt folyadék/víz hőszivattyú fejlesztési programot indíthat. Ezt a lakosság többsége is elvárja, hiszen a költségek és támogatási igények közel sem akkorák, amelyeket a tévhitek hangoztatnak. A rendelkezésre álló példamutató hőszivattyús rendszerek hatékonysága
