A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Riczu Péter - Tamás János (Debreceni Egyetem): Intenzív almaültetvény mikrodomborzat-vizsgálata precíziós eszközök alkalmazásával - 18. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Nagy György (ADUVIZIG): A szélsőséges időjárás eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására Magyarország síkvidékein, különös tekintettel a Kalocsai-sárköz területére
költségigényes feladat. Több évtizedes, esetleg évszázados időhorizonton bekövetkezett változások feltárása mindenképpen kiegészítő információk gyűjtését igényli.) Magyarország talajvízszint-észlelő hálózatának kiépítése az 1930-as években kezdődött. A létesített észlelőkutak legfontosabb adatait az ún. törzslapokon jegyezték fel. Közülük kiemelendő a harántolt rétegsor empirikus leírása mellett a geodéziai adatok, a kútszerkezet és a térvázlat, ami az észlel okút elhelyezkedését szemlélteti. Az ezeken rögzített - általában rendkívül tömör - leírásokból általában csak az észlelőkút közvetlen környezetének létesítés során feltárt és rögzített jellemzői ismerhetők meg. A létesítés óta eltelt évtizedekben bekövetkezett változásokról többnyire az időközben valamilyen célból elvégzett állapotfelmérés adatlapjain állnak rendelkezésre feljegyzések, mérési eredmények, információk. (Egyes felmérések országos, átfogó jellegűek voltak ugyan, de az eredmények elektronikus rögzítése, azaz egységes szempontrendszer szerint kialakított adatbázisba rendezése elmaradt. Lokális, a környezeti változók időbeli alakulását leíró adatbázisok léteznek, de ezek csak szigetszerűnek tekinthetők.) Tapasztalataink szerint ezek a felmérések gyakran ugyanúgy csak az adott észlelőkút közvetlen környezete pillanatnyi jellemzőit rögzítik. Tágabb időhorizontot feltételező vizsgálatok esetében az egységesség megteremtése időigényes levéltári kutatásokat igényelne, de koherens eredményt valószínűleg csak jelentős engedmények árán lehetne elérni. Országos áttekintésre alkalmas, többé-kevésbé egységes elvek alapján létrehozott „adatbázisának a katonai felmérések tekinthetők, melyek felhasználhatóságát a térinformatikai fejlesztések - georeferálási eljárások - jelentősen növelték és kiterjesztették. Kedvező körülménynek tekinthető, hogy a térképezés egyik célja a hadászati szempontból fontos terepalakulatok (pl. vizenyős, nehezen járható térszínek, erdők, domborzati formák) azonosítása és rögzítése volt. Ez utóbbiak időbeli változása a későbbi felmérések lapjain követhető, mint ahogy a táj változása, differenciálódása (úthálózat egyre összetettebbé válása, rögzülése), gyakran ember alkotta tájjá (terep- és vízrendezések, erdőtelepítések, külszíni bányák, ipartelepek, nagyvárosok megjelenése) alakulása is nyomozható. A Kalocsai-Sárrét területén alapvetően a vízrendezés változtatta meg a táj korábbi arculatát, s vált a Mikoviny Sámuel térképén (5. ábra) még ábrázolt szövevényes, árvizek által alakított vízivilágból állandósított medrekkel rendelkező, esetenként többcélú belvízcsatornák hálózata (6. ábra), ami a térség térképén bemutatott pákászvilág eltűnését is eredményezte egyben. 5.1. ” Korai térképek” Eddigi és tervezett vizsgálataink szempontjából „korai térkép ’’-eknek tekintettük azokat, amelyek Kalocsai-Sárköz területét megfelelő részletességgel ábrázolják, a felszínformákról, a vízrajzi elemekről, a területhasznosításról információkat szolgáltatnak, de azokra koordinátarendszer nem illeszthető, területmérések nem végezhetők. Valójában ebbe a körbe tartozik az I. katonai felmérés is, de azt tematikai okokból a következő fejezetben helyeztük el. A Kalocsai-Sárköz területén a talajvízszint-észlelő kutak környezetében bekövetkezett változását a XVIII. század elejétől napjainkig különböző időpontokban végzett felmérések
