A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Riczu Péter - Tamás János (Debreceni Egyetem): Intenzív almaültetvény mikrodomborzat-vizsgálata precíziós eszközök alkalmazásával - 18. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Nagy György (ADUVIZIG): A szélsőséges időjárás eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására Magyarország síkvidékein, különös tekintettel a Kalocsai-sárköz területére
térképlapjai azonos léptékű részletei szemléltetik. (Abban az esetben, ha az azonos méretarány biztosítása nem volt lehetséges, a méret meghatározásánál a láthatóság volt a legfontosabb szempont.) Természetesen nem elhanyagolható, hogy ezek a felmérések esetenként időben nehezen beazonosíthatók, olykor valószínűleg elhúzódtak, s nyilvánvalóan nem mentesek az azokat készítők egyéni látásmódjától és értékelésétől sem. A feltárás során nem törekedtünk a Kalocsai-Sárköz területéről készült valamennyi térkép bemutatására, mert közülük több a tájegység főbb jellemzőit bemutatta ugyan, de tartalmi szempontból csak térvázlatnak volt tekinthető, esetenként kevésbé informatív részletgazdagságot mutatva. 5. ábra: Mikoviny Sámuel Solt vármegyét ábrázoló térképének részlete Bél Mátyás a Notitia Hungáriáé novae historico geographica című, 1735-ben megjelent munkájában közli Mikoviny Sámuel Solt vármegye-térképét is (5. ábra). A kinagyított részleten jól felismerhetők a Duna meanderei, a még élő és elhagyott mellékágak, az általuk körbezárt szigetek, illetve a mélyebb térszíneket elfoglaló mocsarak. A 6. ábra bal oldalán látható kép egy 1763-ban készült térkép alapján szemlélteti a Kalocsai-Sárköz területét. A térképlap tartalmi jegyeit elemezve megállapítható, hogy a terület továbbra is szövevényes vízhálózattal rendelkezik, de a pár évtizeddel korábban készült Mikoviny-térképtől eltérően elsősorban a magasabb, ármentes, az ábrázolt terület északi részén elhelyezkedő körzetek határozott, s nem természetesnek tűnő textúrával rendelkeznek, amelyek valószínűsíthetően a mezőgazdasági termelésbe a térség újbóli benépesedése után ismét bevont területeket jelzik. A jobb oldali ábra - összehasonlításként - az ár- és vízrendezési munkálatok után kialakult belvízcsatorna-rendszer főbb elemeit, valamint a talajvízszint-észlelő hálózat kútjait szemlélteti. Az 1763-ban készült térkép
