A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Riczu Péter - Tamás János (Debreceni Egyetem): Intenzív almaültetvény mikrodomborzat-vizsgálata precíziós eszközök alkalmazásával - 18. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Nagy György (ADUVIZIG): A szélsőséges időjárás eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására Magyarország síkvidékein, különös tekintettel a Kalocsai-sárköz területére
területet két részre választotta, azonban a morfológiai (lefűződött mellékágak, alacsony- és magasártéri felszínek) és vízrajzi (morotvák, kisebb fattyúágak szövevényes rendszere, vízjárta mocsaras terület) jellemzők továbbra is hasonlók maradtak. A felosztott területrészek megkülönböztethetőségét szolgálják az elnevezések (Tolnai- és Kalocsai-Sárköz). Pataki József szerint: "Hazánkban nem egy területet neveznek Sárköznek. A nép a folyóktól bezárt és vizenyős területeket hívta és hívja ma is így, éspedig rendszerint a kisebbik folyóvíz nevével. Tolna megye DK-i részén fek\’ő Sárközzel párhuzamosan a Duna túlsó oldalán terül el (természetesen a bal partról nézve} a Pest megyei Sárköz. Szatmár megyében és a Csallóközben szintén így neveznek egy kisebb területet. " (Pataki, 1954). A Földrajzi nevek etimológiai szótára szintén tartalmazza a Kalocsai-Sárköz szócikket is. A szerző, Kiss Lajos többségében a fentiekben hivatkozott forrásokat jelöli meg (Kiss, 1989). 2.3. A Kalocsai-Sárköz kialakulása A Kalocsai-Sárköz kialakulásában két tényező meghatározó szerepe különíthető el: a kéregmozgások s az ezek miatt mederváltoztatásra kényszerülő Duna. A középső-pleisztocén kéregmozgások következtében a Duna a Kisalföldön keleti irányúra változtatta folyásirányát, majd a Visegrádi szoroson keresztül lépett az Alföld jelenlegi területére, ahol délkeleti irányban folytatta útját. (Pécsi, 1959, Bulla, 1962, Neppel et al. 1999.) A hordalékkúp-építés folyamatát azonban ismételt kéregmozgások befolyásolták: a Dunántúl keleti peremterületének megsüllyedése (würm eljegesedés ideje) következtében a már létrehozott legyező alakú hordalékkúpján, a Visegrádi szoros, mint tengelypont körül az óramutató mozgásához hasonlóan a Duna megváltoztatta a folyásirányát s medrének fokozatosan nyugat felé áthelyeződése közben bejárta a jelenlegi Homokhátság délnyugati részét. A holocén kezdetén bekövetkezett felmelegedés és a csapadékosabb időjárás jelentős vízhozam-növekedést eredményezett. A Sárközben a laza üledékeken az alsószakaszjellegűvé vált folyó széles, meanderekkel és szigetekkel felszabdalt medret alakított ki, melyet a több ágra szakadt folyó az árhullámok levonulása alkalmával időről-időre átrendezett. Csaknem a közelmúltig fennmaradt állapotot jól szemlélteti Bél Mátyás 1735-ben megjelent Notitia Hungáriáé novae historico geographica című munkájában Mikoviny Sámuel Solt vármegye térképe, melyen a Duna meanderei, mellékágrendszere, a szigetvilág és a mocsarak azonosíthatók (5. ábra). A tájegység egészének kialakulásában éppúgy, mint a közelmúltig (az árvédelmi rendszer kiépítésének befejezéséig) a felszínformák alakításában a Duna és mellékágai meghatározó szerepet töltöttek be. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a Felső-dunai eredetű kavicshordalékát Úszód térségéig szállította a folyó. A beágyazódott kavics és a meder felpáncélozódása a meder állékonyságát jelentősen növelte, a mederalak változékonyságát mérsékelte, ennek következtében oldalazó erózióval a partok megbontásával elsősorban a meder szélesedése és szigetképződés volt jellemző. Úszód alatt azonban a mederanyagváltozás következtében a meder stabilitása jelentősen mérséklődik, ami a folytonosan változó
