A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 11. Kozma Zsolt (BME) - Muzelák Bálint (Generalcom Mérnöki Kft.) - Koncsos László (BME): A belvízi jelenségek integrált hidrológiai modellezése - Tapasztalatok a Szamos-Kraszna közi mintaterületen
4.2.2 Teljes felszíni-felszín alatti tartomány A felszíni anyagmérleg alapján az elöntésben tárolt vízkészlet döntő része általában a felszín alá távozik. A háromfázisú zónába került vízkészlet sorsa azonban nem egyértelmű. Az ennek megfelelő vízmennyiség akár hosszabb távon is tározódhat a telítetlen vagy a telített zónában. Fizikai vagy biológiai párolgás útján elhagyhatja a modellezett rendszert. Vagy a talajvízbe jutva pótolhatja azt a vízmennyiséget, amelyet a csatornák vagy maguk a befogadók a talajt megcsapolva a területről elvezetnek. De hosszabb belvizek esetén a felszín alatti összegyülekezés révén — a talaj befogadóképességét lokálisan csökkentve — akár kedvezőtlenül is hozzájárulhat a mélyen fekvő területeken kialakult elöntések tartós fennmaradásához. Vagyis a felszíni anyagmérleg ugyan tisztázza azt, hogy a belvíz megszűnése közvetlenül mivel magyarázható, de nagyobb léptéken nem ad megnyugtató választ a kérdésre. Az egész mintaterületre felírt anyagmérleg megoldást jelenthet. Itt a tárolt készletváltozás (dVTeljes) magában foglalja az összes modellezett közeget (intercepció, felszín, telítetlen és telített zóna, medertározás), míg a peremi vízforgalom négy elemre oszlik: csapadék (Qeső+Qhóí összes evapotranszspiráció (QET), talajvíz mélységi feláramlás (Qkvtv) és nettó kifolyás (Qml-kí) a felszíni vízfolyásokra (beleértve a belvízvédelmi rendszert és a természetes víztesteket is). dVTeljes = (Qesö + Qhó + Qkí-tv )" (Qet + Qml-kí ) (4-2) A mérlegegyenlet relatív eredményeit a 4.3. ábra adja meg. Ez alapján megállapítható, hogy az esetek közel kétharmadában a teljes tározott készlet kisebb-nagyobb mértékű csökkenése következett be. A csökkenés oka döntően az evapotranszspiráció, de a területről a vízfolyásokon keresztül kilépő víz aránya is számottevő: a vízfolyások átlagos csökkentő hatása 24%. A tárolt készlet csökkenését több dolog is előidézheti, az nem feltétlen az aktív vízelvezetés eredménye. Ennek eldöntésére több elemzést végeztünk, amik alapján azonban egyértelmű trend nem adódott. A kérdést legnagyobb biztonsággal a különböző vízkormányzást feltételező forgatókönyvek összehasonlításával lehet megválaszolni. □ dV: teljes ■ £): eső + hó BQ: ET Q: Meder-Perem |Q: Talajvíz-perem HW^COCOOHOHÖ^FWfOOF^rO H (Ti Cl F- CO OJ UIOWfOCOOJHHOFFWWWtDCOCOfOCNlOJHHH cococsii—ii—ii—ii—ii—ii—i Időtartam [nap] 4.3. ábra - Anyagmérleg számítások: a teljes mintaterületre vonatkozó relatív anyagmérleg A felszíni mérleghez hasonlóan itt is megadhatóak az összes eseményre vonatkozó átlagos értékek (4.2. Táblázat). Ebből kitűnik, hogy a terület vízkészlete a belvizek során, ha csak kis mértékben is (-19 mm), de negatív mérlegű. A kilépő vízmennyiség átlagosan 31%-a távozik a Szamoson és a Krasznán keresztül. C^Tel jes Qeső + Qho Qkí-tv Qet Qml-kí Abszolút [ mm ]-19 161 15-137-61 Relatív [%] 100 92 8 69 31 4.2. Táblázat - Anyagmérleg számítások: a mintaterületre vonatkozó átlagos anyagmérleg 4.2.3 Természetes és mesterséges hatótényezők összehasonlítása A fentiek során már többször felmerült, mekkora a szerepe a három legfontosabbnak tartott tényezőnek, a beszivárgásnak, a párolgásnak és a belvízvédelmi rendszernek. Erre a levezetett mérlegegyenlet komponensekkel adható válasz. A 4.4. ábra utóbbiak relatív értékeit hasonlítja össze. Fontos megjegyezni, 12
