A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 11. Kozma Zsolt (BME) - Muzelák Bálint (Generalcom Mérnöki Kft.) - Koncsos László (BME): A belvízi jelenségek integrált hidrológiai modellezése - Tapasztalatok a Szamos-Kraszna közi mintaterületen
hogy ebben az esetben zárt mérlegegyenlet nem írható fel, mert a beszivárgó és a csatornákban elvezetett térfogatok részben átfednek. ■ Q: Terep-HFZ HQ: Terep-Evap ]Q: grav WQ' szív Időtartam [nap] 4.4. ábra - Anyagmérleg számítások; a természetes és mesterséges okokra felírt relatív anyagmérleg (a kék vonal a természetes és mesterséges hatótényezők összes eseményre vett átlagát jelzi) A védelmi rendszer a vizsgált összes vízforgalom átlagosan 22%-át teszi ki. Ezen belül a szivattyús átemelés és a gravitációs elvezetés aránya egy a kettőhöz. Érdemi trendről sem az időtartam, sem a készletváltozás függvényében nem beszélhetünk. Utóbbi abszolút értéke általában többszörösen meghaladja az elvezetett vízmennyis éget. 4.3. Belvízi tározási hurokgörbe Bizonyos esetekben a lefolyás napi idősora a fajlagos elöntés függvényében sajátos módon alakul. A jelenségről Pálfai (2004) írt, és arra — az árvízi hidrológiából ismert fogalom analógiájaként — belvízi/lefolyási hurokgörbeként hivatkozott. Hasonló nemlineáris kapcsolatot fedeztünk fel a fajlagos elöntés és a tározott térfogat szimulált idősorai között is (4.5. ábra). Ennek elnevezésére a belvízi tározási hurokgörbét javasoljuk. 4.5. ábra - Tározás a fajlagos elöntés függvényében: (a) egy konkrét eseményre, (b) a teljes Jelen forgatókönyvre A lefolyási görbéhez hasonlóan a tározási hurokgörbe is a síkvidéki vízgyűjtők nemlineáris viselkedésének következménye. Alakulása a belvízi öblözetre/védelmi rendszerre jellemző: a terepfelszín geometriája és a csapadékeseményeket követő összegyülekezés előre haladottsága együttesen határozzák meg azt, hogy adott térfogatú víz mekkora elöntést okoz. Elméleti és valós vízgyűjtőkön végzett számítások segítségével kimutatható, hogy a hurokgörbe és így maga a jelenség is hiszterézis jellegű: az elöntési folyamatok alakulása erősen függ a megelőző állapotoktól. Emiatt elöntési hullámok sorozata egymásba ágyazódó görbékhez vezet. A tározás és elöntés közti jellegzetes kapcsolatra a tapasztalati térfogatadatok időbeli felbontása és pontatlansága miatt érthető módon hosszú időn keresztül nem derült fény. Mára a jelenség pl. a térfogat műholdfelvételekre alapozott becslésével közelítő jelleggel igazolható (Derts, 2013). 13
