A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 11. Kozma Zsolt (BME) - Muzelák Bálint (Generalcom Mérnöki Kft.) - Koncsos László (BME): A belvízi jelenségek integrált hidrológiai modellezése - Tapasztalatok a Szamos-Kraszna közi mintaterületen
Qtl-ml a felszín és a csatornák közti nettó vízforgalom. A tárolt készletváltozás és a vízforgalom is térfogatosan (mm-ben) van kifejezve. A mérlegegyenletet a leválogatott idősorra alkalmazva adódik a 4.2. ábra, mely abszolút értékben adja meg az egyes tagokat. A különböző hosszúságú belvizek során a felszíni vízforgalom közel két nagyságrendet felölelő skálán mozog. Az időtartam és a vízmozgás közti kapcsolat nem lineáris és nem is monoton. Ez akkor is igaz, ha a belvíz mértékét az időtartam helyett a felszíni tározással vagy az elöntés területével jellemezzük. _- dV hó ■ dV ví zborítás Q: hó ■ Q: eső B "Q: Terep-Talajvíz ■ Q: Terep-HFZ I 1 Q: Terep-Evap 1 Q: Terep-Meder i-H COfOOJHdHHHH (4 •H u •*! Időtartam [nap] 4.2. ábra - Anyagmérleg számítások; a terepfelszínre vonatkozó abszolút anyagmérleg Sem a kialakulás, sem a megszűnés okai kapcsán nem lehet egyértelmű szabályszerűségről vagy trendről beszélni. Ami biztonsággal kijelenthető: (i) A teljes vízforgalom abszolút értéke mellett a domináns hatótényezők relatív súlya is szélsőséges értékek között mozog: a tartomány az evaporáció (ábrán Q: Terep-Evap) és a beszivárgás (Q: Terep-HFZ) esetén hozzávetőlegesen 5-85%, míg a kiváltó okoknál (hóolvadás — dV: hó; csapadék — Q: eső, Q: hó) 0-100% közti. (ii) A rövidebb, egy hónap körüli időtartamú, jellemzően tavasz elején jelentkező elöntések esetében a hóban tárolt vízkészletnek (kiváltó ok), valamint a beszivárgásnak (megszűnés oka) jut döntő szerep. (iii) Bár az időtartam hosszabbodása előtérbe helyezi az esőként jelentkező csapadék (kiváltó ok) és az evapotranszspiráció (megszűnés oka) hatását, a kezdeti hókészlet a több hónapos események során is jelentős hatótényező lehet. A beszivárgás egy kivételtől eltekintve minden esetben meghatározó (> 24%). (iv) A teljes terület szintjén a terep-talajvíz és a terep-meder közvetlen kapcsolat súlya általában néhány százalékos. Az itt be nem mutatott térképes elemzések alapján ugyanakkor lokálisan ezek sok esetben számottevő hatások. A fentiek összefoglalásaként elmondható, hogy a felszíni tározás kapcsán megfogalmazott kérdésre nem adható egyértelmű válasz. A gyakorlati tapasztalatokkal összhangban (Dajka és Bácskái, 2012) a belvíz kialakulására általános forgatókönyv nem állítható fel. Az esemény lezajlása, időbeli kiterjedése, a kiváltó és megszüntető tényezők abszolút mértéke és relatív súlya rendkívül változó lehet. Az adatok átlagolása csak átfogó képet adhat, amelyet a 4.1. Táblázat tartalmaz: H § dVho Qeső Qhő Qtl-hfz ^Evap Qtl-tv Qtl-ml Abszolút [mm]-8-19 110 11-71 — 6 6-3-8 Relatív [%]-30-70 91 9-48-45-2-5 4.1. Táblázat - Anyagmérleg számítások: a terepfelszínre vonatkozó átlagos anyagmérleg Ez alapján a meghatározó kiváltó ok készlet oldalon a hóolvadás (-70%), a peremi tagok közül az eső (92%), míg a megszűnés elsősorban a felszíni beszivárgáshoz (-49%), és a párolgáshoz (-45%) köthető. 11
