A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 8. Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): Víztározási, vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata a Kis-Rába többcélú vizpótló rendszerben az ökológiai, természetvédelmi, ipari vízigények és a mezőgazdasági vízhasznosítási célok biztosítása érdekében

-17-szerepet játszó rekonstmkciós munkák elvégzését is, melyeket együttvéve teljesülnek az EU VKI által előírt vizek jó ökológiai állapotának/potenciáljának eléréséhez szükséges célok és az EU Árvízi Irányelvében foglaltak is.

A vízpótlása érdekében a Rába balparti térségében számos új műtárgy kialakítására, meglévő medrek rehabilitációja mellett további új medrek, átvágások kialakítására van szükség.

A tervezett fejlesztés eredményeként a belvízkárok csökkenésével lehet számolni. Megoldódik a terület vízpótlása, melynek mezőgazdasági és környezeti hatása az érintett települések számára meghatározó, biztosítja a településrendezési tervekben megfogalmazott területfejlesztések feltételeit.

A projekt megvalósítását 2014-2020 évek között tervezzük. Az előkészítési munkák 2013 évben megkezdődnek. A rendelkezésre álló 17 millió Ft keretből mintegy 90 km hosszúságú mederszakasz geodéziai felmérését és feldolgozását végeztetjük el.

Az előkészítő tervezési munkákat tovább kell folytatni (tervek, hatástanulmányok, engedélyek beszerzése, közbeszerzések lebonyolítása), s ezt követően történhet a megvalósítás. Mindezt a

2014-2020 között induló Európai Uniós projekt javaslataink között szerepeltetjük. A fejlesztés teljes költsége a becslések szerint 4,6 milliárd forint.

5. MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNOSÍTÁSI CÉLOK KIELÉGÍTÉSE FELSŐVEZÉRLÉSŰ ÖNTÖZŐRENDSZERKÉNT

A fejezetben bemutatjuk az öntözőrendszerként történő üzemeltetés szakmai alapját, kiemelve, hogy a rendszert már nem ezen alapelvek szerint üzemeltetjük. A felső vezérlésű üzemeltetés egyrészt nem biztosítja a medrek állandó vízutánpótlását, mivel helyi öntözési igényt elégít ki. Csurgalékvízként mederben maradó vízmennyiség csak akkor jellemző, ha a vízhasználó nem él vízkivételi jogával. Az ilyen típusú üzemeltetésnél nem lehetne pontosan biztosítani a 2.sz. fejezetben meghatározott vízhozamokat a mederben, mivel bizonytalan, hogy a vízhasználó ténylegesen gyakorolni fogja-e a vízkivételi jogát. Ha gyakorolja hozamveszteség keletkezik, ha pedig nem csurgalékvízként többlet hozam. Az ilyen anomáliák elkerülése érdekében tértünk át az állandó üzemvízszint tartásra, figyelembe véve, hogy vízigény bejelentések elvétve történnek meg. A vízjogi üzemeltetési engedélyek már nem írják elő, ezért nincs kötelező hatás melynek következtében a vízhasználók komolyan vennék az igénybejelentést.

A felsővezérlésű öntözőrendszerként való ismertetéshez néhány alaptézist szükséges kifejteni. Vízkormányzási feladatok közé soroljuk:- a víztermelést,