A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 3. Blaskovics Gyula (nyugdíjas): Harmadik Honfoglalást!
14 már nem a további (felesleges?) kutatásokra, hanem a dunai vízlépcsőzés legoptimálisabb változatának kidolgozására lesz felhasználva. A természetvédelem elsőbbségét elfogadva: ha semmi másért nem, azért kell a Dunát belépcsőzni, hogy a szabadon működő természeti erők természetkárosító következményeit elhárítsuk. A vízlépcsőzésből származó további előnyök: hab a tortán. • Hajózás Itt is a tényekből kell kiindulni. Európa évszázados álma, hogy legyen az északi és déli tengereket összekötő transzkontinentális víziót, a huszadik század végén megvalósult. A 150 éve épülő Duna - Rajna - Majna csatornát 1993-ban ünnepélyesen felavatták. Használatához a Duna Bizottság ajánlására 25 dm merülésű hajókat szabványosítottak, ilyen vagy ennél is mélyebb merülésű az európai belvízi közlekedés hajóparkja. Kisvizek esetén ezek a magyarországi Duna szakaszon nem, vagy csak csökkentett teherrel tudnak közlekedni. Sürgető követelés Magyarországgal szemben ennek a teherszállítási korlátozásnak a megszüntetése. Valószínűleg erre válaszul született meg a Nemzetgazdasági Minisztérium interneten vitára bocsátott Nemzeti Hajózási Stratégiája. A Fidesz frakció: „Nem a Dunát kell a hajókhoz, a hajókat kell a Dunához alakítani." állásfoglalásából kiindulva elfogadja a Duna mostani mederállapotát, ezért javasolja: „Új típusú (kis merülésű - max. 2 m) hajók tervezését és építését" jövőbeni megoldásként. Csak mellékletében veszi a bátorságot megállapítani, hogy a Duna Bizottság ajánlására szabványosított 25 dm merülésű hajók alkalmazhatóságának vízlépcsős megteremtése milyen gazdasági eredménynöveléssel járna és szolgálná a környezetvédelem és a fenntarthatóság céljait. Mellékesen megemlíti még: „Amennyiben a Duna - Tisza csatorna - akár csak korlátozott funkcóval elsősorban öntözési célokra - megépülne, úgy már maga az építés is jelentős foglalkoztatás növeléssel járna." Ezzel közvetve lemond a csatorna hajózhatóságáról, mellyel a Tisza is közvetlenül bekapcsolható lenne a transzkontinentális víziútba, és amelyet e víziót tervei elő is irányoztak. Nincs szakmai érv az ellen, hogy ha már lesz Duna - Tisza csatorna, az hajózható is legyen. • Öntözés Az évek óta fokozódó, 2012-ben csúcsosodó aszály okozta mezőgazdasági kártételek ráébresztették a közvéleményt az ellene való intézkedések szükségességére. Valószínűleg erre reagál a Vidékfejlesztési Minisztérium interneten vitára bocsátott Nemzeti Aszálystratégiája, mely számol az aszályveszély fokozódásával. Mezőgazdaságunknak a szárazságtűrőbb növények termesztésére történő átállásától
