A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 23. Somodiné Kaliczka Csilla (KÖDUVIZIG): Vízkárok a Veszprémi Séd vízgyűjtő területén
Település Külterületi + belterületi = ossz pontszám Bánd 19 + 19 = 38 Herend 16 + 26 = 42 Szentgál 16 + 17 = 33 Litér 21 + 14 = 35 Márkó 15 + 19 = 34 Öskü 15 + 24 = 39 Vízkár-veszélyeztetettségi besorolás Települések Gyengén veszélyeztetett <35 Litér 35 pont Márkó 34 pont, Szentgál 33 pont Közepesen veszélyeztetett 35-40 Öskü 39 pont Bánd 38 pont Erősen veszélyeztetett > 40 Herend 42 pont 5.3. Értékelés Az értékelésből levonható tanulságok Herend, mint a vizsgáltak közül a legerősebben veszélyeztetett település esetében: > A vízgyűjtő terület külterületi részének magasabb pontszámú kategóriái: Természeti adottság: ■ vízgyűjtő terület alakja ■ átlagos lejtés ■ Tavak a vízgyűjtő területen (Majolikagyár környékén) ■ állapotuk, üzemeltetésük folyamatos ellenőrzése- Nincsenek külterületi védelmi létesítmények > A vízgyűjtő terület belterületi részének magasabb pontszámú kategóriái: A völgyfenék beépítettsége ■ tilalom a további építkezésekre ■ a meglévő veszélyeztetett ingatlanoknál védelmi létesítmények építése- Felszín alatti víz megjelenése (talajvíz): ■ vízj árta területek beépítési tilalma, ■ drénezés- - A közlekedési infrastruktúra kritikus elemei: ■ közúti átereszek mérete (8. sz. fkl. út alatt) ■ MÁV átereszek folyamatos karbantartása- Korábban előfordult vízkárok: ■ A korábbi vízkárok tapasztalatainak összegyűjtése, a problémák lehetőség szerinti megoldása, javítása 6. Összegzés A fenti módszer gyakorlati alkalmazása nem kevés munkával és energia befektetéssel jár. Természetesen a módszernek előnyei és hátrányai is vannak. Ezek a következők:
