A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 23. Somodiné Kaliczka Csilla (KÖDUVIZIG): Vízkárok a Veszprémi Séd vízgyűjtő területén
Vízkárok a Veszprémi Séd vízgyűjtő területén Somodiné Kaliczka Csilla KÖDU VÍZIG Veszprémi Szakaszmérnökség Kivonat a szerző 2012. évi szakdolgozatából 1. Bevezetés 2010. év jelentős csapadéktevékenysége az ország más területeihez hasonlóan Veszprém megyét is komolyan sújtotta. A vízfolyások sok helyen kiléptek medrükből, és part menti ingatlanokat veszélyeztetett az árvíz. A medrekben is keletkeztek helyreállítandó károk. A dombvidéki települések belterületein a csapadékvíz-elvezetés hiányosságai szintén komoly anyagi ráfordítással helyreállítható káreseményeket idéztek elő. Mindezek mellett a helyenként megemelkedő talaj-, illetve karsztvíz a települések belterületein lévő közintézményekben, lakóingatlanokban, közművekben tett illetve tesz károkat. Ezek az események indítottak arra, hogy bővebben megvizsgáljam milyen előzményei (történeti, hidrológiai, hidrogeológiai és vízrendezési) voltak az elmúlt időszakok helyi vízkáreseményeinek. Ezeknek a tényezőknek a feltárása hozzásegíthet a hasonló, területünkön elsősorban az épített környezeti elemekben keletkezett anyagi károk jövőbeni elkerüléséhez. 2. A terület bemutatása A vizsgált terület Veszprém megye keleti része, amelynek fő vízfolyása a Veszprémi Séd. A Veszprémi Séd a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer része. Forrásvidéke Herendtől északnyugati irányban található, befogadója Ősiben a Nádor csatorna. A Veszprémi Séd vízgyűjtőterülete kialakulás szempontjából két részre tagozódik: északi területeire a Bakonyt, déli részére, pedig a Mezőföldet alakító hatások voltak a jellemzőek. 1. ábra Magyarország nagytáj beosztása (forrás: www.enfo.agt.bme.hu/drapal/node/5701) A vízgyűjtő területre kőzettani adottságait tekintve főleg fedetlen, vagy alig fedett nyílt karsztos jellegű, döntően mezozóos eredetű karbonátos mészkő és dolomit területek a jellemzőek. Megtalálhatóak azonban még különféle üledékes eredetű képződmények is, mint sekélytengeri partközeli és lagunáris illetve folyóvízi, mocsári, tavi üledékek (kavics,homok
