A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 23. Somodiné Kaliczka Csilla (KÖDUVIZIG): Vízkárok a Veszprémi Séd vízgyűjtő területén
agyag, mészkő, szén, agyagmárga) a térségben a felszínt általánosan a negyedkori lösz borítja. [l.](Húszómé 2012) A megye általam vizsgált keleti része nem túl sűrű vízfolyás-hálózattal rendelkezik. Ráadásul ezek a vízfolyások, sőt a Veszprémi Séd bizonyos szakasza is, időszakos vízfolyásnak tekinthető, nem véletlen tehát, hogy ezek az ágak, illetve mederszakaszok időnként kiszáradnak. Ennek okaként elsősorban a völgyekben uralkodóan jelenlévő alapkőzet fajtája a felelős. Esetünkben a vízvezető, vízáteresztő fekün haladó szakaszokon felszín alatti vízkészlet vízszintjétől függően elszivárgás, vagy rátáplálás következhet be. [l.](Húszómé 2012.). A terület növényzetét vizsgálva megállapítható, az egykor híres-neves bakonyi őserdők ezen a területen mára gyakorlatilag eltűntek elsősorban a terület mezőgazdasági és katonai hasznosításának következtében. Ez a tény feltétlenül hatással volt a vízgyűjtőterület lefolyási és beszivárgási viszonyaira is.,[2.](ww.novenyzetiterkep.hu) A terület éghajlati adottságaira vonatkozóan általánosságban elmondható, hogy éghajlata száraz, mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi csapadékösszeg 550-700 mm között változik (Várpalotán 560 mm, Veszprém környékén 580 mm, Herenden 700 mm körül), azonban a Sárrét északi peremén gyakran még az 550 mm-t sem éri el.[3J 3. Vízkárok a vízgyűjtő területen Vízkárnak a vizek többletéből vagy hiányából keletkező káreseményeket tekinthetjük. A vízkár fogalmán belül értelmezhetjük a helyi vízkár fogalmát is. A helyi vízkár az árvíz- és belvízvédekezés céljából kiépített védművek hiányában keletkező káros elöntés. A fogalomba elsősorban a dombvidéki településeken kedvezőtlen időjárási események hatására kialakuló, anyagi károkozással járó (elsősorban lakóépületekben, utakban, közművekben) káreseményeit sorolhatjuk bele, de ebben a dolgozatban a helyi vízkár fogalomba beleértem a települések belterületein a felszíni víz okozta károkon kívül a felszín alatti vizek okozta károkat is. Az elmúlt időszakok vízbőségből fakadó vízkár eseményeit Veszprém megyében a kiváltó okok alapján alapvetően három csoportba sorolhatjuk. Ezen okok a következők: • A karszt- és talajvízszint emelkedéséből adódó elöntések • A vízfolyásokon lefutó árhullámok, és ezek esetleges kiöntései • A belterületi csapadékvíz-elevezetés problémáiból adódó elöntések A vizsgált területen napjainkra egyre erőteljesebben jelentkezik a bányászati tevékenység következtében a nagyjából 1970-1992 között jelentősen lecsökkent karsztvízszint emelkedése, néhány településen épületeket is veszélyeztet az emelkedő karsztvíz elsősorban Várpalota 1. kép: Inota, az alagsori konyhában mára már a falból is folyik a víz 2. kép kiota.a konyha észak-keleti falán lévő süllyedési repedések (Fotó: Lukács László)
