A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 22. Dr. Rátky István - Rárky Éva (nyugdíjas / Golder ZRt.): Görgetett hordalék térfogatáram Felső-Dunai mérések alapján
Rátky-Rátky Görgetett hordalék-7 -a legjobbnak. Megállapította, hogy a „kritikus állapotot jellemző normál eloszlásfüggvény 0,005-0,05 m esetleg 0,1 m szemátmérő tartományban) a normál eloszlású kritikus fenéksebesség szórása közel állandó A térfogatáram meghatározásánál - az (1) egyenletben adott - qvs=aA v/„,=a őb B v/„, helyett, egységnyi szélességre eső térfogatáramot, Cjh.mén = a öb v/„, összefüggéssel számítottunk. Itt a őb a görgetett hordalék mozgási sávjának magassága (vastagsága). Ez a vastagság az aktuális fenéksebességtől függ; a-val figyelembe vesszük, hogy a fenéksebesség - mint valószínűségi változó - hogyan viszonyul a kritikus fenéksebesség statisztikailag meghatározott (1-99%-os) intervallumához. Hasonlóan Józsa I.-Stelczer (1988) értelmezéséhez:- „ha a tényleges fenéksebesség nagyobb, mint a kritikus fenéksebesség legnagyobb értéke a görgetett hordalék „teljes” mozgásban van, azaz a mozgó hordalékszemek teljesen kitöltik a mozgási keresztszelvényt”, ekkor a= 1, így a görgetett hordalék mozgási sáv tényleges magassága aőb=\őb~2 Dso;- „ha a tényleges fenéksebesség kisebb, mint a kritikus fenéksebesség legkisebb értéke vf < vfcmin nincs mozgás tehát a = 0.” Megjegyezzük, hogy pontosabb modellnél, a görgetett hordalék mozgási-sáv vastagságának meghatározásához a fenéksebességen kívül a szemcseösszetételt is figyelembe kellene venni (Rákóczi 2013). Most amikor a szemeloszlást egyetlen Dso-al jellemezzük erre nincs lehetőség. A mozgásban lévő görgetett hordalék fajlagos sűrűségének számításához szükséges ismerni a kritikus fenéksebesség középértékét, Stelczer (1980. 1., 2.) szerint ahol az eddig ismertetett jelöléseken túl a - a mederfenék állapotától függő szorzóállandó: ’puha’ mederanyag esetén a= 1,65; kemény mederanyagnál a = 1,85, (Rajkánál ’puha’, Dunaremeténél és Nagybajcsnál ’kemény’ volt a mederfenék). Az a = f(v/, vfc, g) a vfc középértékű és g szórású normális eloszlásfüggvény v/ helyen vett értéke. A vf fenéksebesség mért érték volt (pontosabban - mint említettük - v0,3 értéket mérték és a hazai vízügyi szolgálatban szokásos Vf= 0,5 vo,3 értéket fogadtuk el). Mind a 256 db mérésnél kiszámítottuk a kritikus fenéksebesség középértékét, majd az ismert v/-és az állandó g alapján normál eloszlásból az a-t. Ezek után a már ismertetett számítási menet alapján (pontosabban (5a) helyett (5b)-t használva) számítottuk a görgetett hordalék dimenziómentes térfogatáramát és a dimenziómentes fenék-csúsztatófeszültséget. A qj mérl -x,nérl pontpárokra a szórása különböző szemnagyságú hordalékra és különböző mederfenék állapot (’puha’ illetve ’kemény’) mellett közel azonos értékű”. A vizsgált vegyes szemösszetételű mederben (Dso= g = 0,06 (14) + 0,14 = a H0,14Dg036 +0,14 (15) x*= 0,031 (16) függvényt illesztettük. Az illeszkedésre jellemző - (10), (11) szerinti - r, értékek: ri=32%; 1-2=57%; és r3=82%,
