A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 18. Dr. Nagy László (BME): Gátszakadások napon belüli frekvenciája
Gátszakadások napon belüli frekvenciája Dr. Nagy László1 Az árvízvédelmi gátaknál a gátszakadásnak korábban nem létezett definíciója. Javaslható, hogy definícióként a következőt fogadjuk el: Gátszakadás az a folyamat, illetve annak a folyamatnak az eredménye, amikor a gátban olyan megnyílás (folytonossági hiány) alakul ki, melyen keresztül jelentős vízmennyiség jut a mentett oldalra2. Évtizedek alatt a gátszakadással kapcsolatban a szakmai nyelv sokat változott, konkrétabb lett, ami árnyaltabb megfogalmazást tesz lehetővé. A XIX. században az egységes szóhasználat híján a következő kifejezések voltak használatosak, melyek mind a gátszakadás szót helyettesítették: töltés elszegése, gátszakítás, a víz a töltést elrontotta, töltéseket a víz elöntötte, a víz a töltést áttörte, a töltésen betört a víz, a víz elmosta a töltést, a töltést a víz el szakasztottá, a töltést a víz kiszakította, a töltések összeromboltattak, a víz a gátat elsodorta, a víz a töltést átfúrta, stb. Ezek mind azt jelentették, hogy az árvízvédelmi gátnak megszűnt a védőképessége. Helyettük ma egyszerűen csak a gátszakadás szót használjuk. Nem lehet persze tudni, hogy az előző felsorolás egyes elemei mennyire fedték le a gátszakadás mechanizmusát, például „a víz a töltést átfúrta” kifejezés jelenti-e, jelentheti-e csurgás vagy buzgár kialakulását. A gátszakadások statisztikai feldolgozására a gyűjtött adatok alapján viszonylag széles a lehetőség. Húsz év kutató munka eredményeként ma 2858 db Kárpát-medencei gátszakadással kapcsolatban rendelkezünk adatokkal. Senki se lepődjön meg, ha az összegek és százalékok nem egyeznek korábbi publikáció (Nagy 2001, 2002, 2003, 2004, 2006) adataival, akkor még nem volt ennyi gátszakadásról információ. A legtöbb publikáció a 2000. évi összesítésen alapul, amikor az ismert gátszakadások száma 1816-ra volt tehető. Ennek megfelelően néhány év múlva megjelenő szakcikkek esetleg még nagyobb számosságról tudnak majd beszámolni. A gátszakadás kialakulásával kapcsolatos keserű példa tehát van bőven. Minden gátszakadás emberi tragédiák hordozója, jelentős anyagi károk, gazdasági ellehetetlenülés forrása. A víz szétterült, lefolyt a terepen, elöntve telket, házat, vasutat. Lehetlenné tette akár évekre a gazdálkodást, nem is beszélve a halálos áldozatokról. Ha lehetséges, tanuljunk a gátszakadások tapasztalataiból, akkor is ha jelen publikáció statisztikai feldolgozása és adatgyűjtése csak kis mértékben jelent az árvízvédekezőknek közvetlen információt. A 2858 gátszakadás nagyobb szám, mint minden korábbi elképzelés, becslés és meghaladja a korábbi várakozásokat is3. Pedig például az 1876. évre a Kárpát-medencére a 1 okleveles mérnök, PhD, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Geoteclmikai Tanszék. 2 Ez alapján a koronán átbukó víz nem jelent gátszakadást, mert nincs folytonossági hiány a gátban, a buzgárnál vagy fakadó víznél pedig nincs jelentős vízmennyiség.
