A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Nagy László (BME): Az elöntött öblözetek a mai Magyarország területén
Az elöntött öblözetek a mai Magyarország területén Dr. Nagy László1 A gátszakadás következtében kialakult károk szerteágazóak, az emberéletben elszenvedett veszteségek pótolhatatlanok. A károk számszerűsíthető és nem számszerűsíthető csoportra oszthatóak, melyek tovább tagolhatok. A számszerűsíthető károk természetes (naturális) egységben és aktuális fizetési eszközben is kifejezhetőek, mindkettő alkalmazásához ismemi kell a korabeli élet- és értékviszonyokat. A káradatok elemzésénél az elöntött terület nagyságával és a naturáliákban megfogalmazható károkkal foglalkozunk. Mindamellett fontosak a korabeli érték viszonyok is, melyek segítenek eligazodni a károk nagyságával kapcsolatban. Bár kétségtelen, hogy az elöntött terület nagysága csak közvetett adatot szolgáltat a károkkal kapcsolatban, mégis a gátszakadás következménye szempontjából az egyik legrelevánsabb információ, arról nem is beszélve, hogy a korabeli feljegyzések legnagyobb mértékben ezt az adatot tartalmazzák. Nem árt azonban rendbe tenni azt a sokféle adatot, melyek hivatkozás nélkül keringnek a vízügyi irodalomban az egyes árvizek által elöntött terület nagyságával kapcsolatban. Legelőször is annak tisztázása a feladat, hogy mekkora az ártér, mekkora a potenciálisan elönthető terület. A Kárpátok hegykoszorúja által körülölelt, mintegy 330 ezer km2 területű Kárpátmedence páratlan földrajzi és hidrológiai egység, a Duna vízgyűjtőjének közepén helyezkedik el, annak területéből 40 százalékot képvisel. Az ártér teljes területe lényegesen kisebb, a Kárpátmedence területének kevéssel több, mint 12 %-a, mintegy 40000 km2-t képvisel (4 millió hektár). Az elöntött terület nagyságának meghatározásához először is ismerni kell az öblözet méretét, azok időbeli változását. Az ártér nagysága Az ártér globális méretére mind a Kárpát-medencében, mind a mai Magyarország területére különböző adatok ismeretesek. Az egyik legismertebb adat Kvassay (1900) által készített összesítésből származik, mely szerint az ártér nagysága 6,3 millió katasztrális hold (3,62 millió hektár, 36225 km2), azonban ez csak az árvízvédelmi társaságok kötelékébe tartozó mentesített területre vonatkozott. Az ártér nagysága időben változó képet mutat, egyrészt a felmérések pontossága, másrészt az ártér definíciója alapján. Az ártér nagysága időben a különböző szerzőknél és a hivatalos állami kimutatások szerint az 1. táblázatban leírtak szerint változott. Az 1. táblázat adatai látszólagos ellentmondása azonban magyarázatra szorul. Az eltéréseknek több oka van, ami a kérdés megközelítéséből fakad. szerző évszám Duna-völgy Tisza-völgy összesen megjegyzés km2 Zawadowsky 1892 8500 25800 34300 ártér, Temes és Béga a Tiszánál2 Kvassay 1900 10770 20940 317103 társulat által ármentesítve4 Kvassay 1907 11210 25570 36780 társulat által ármentesítve5 1 okleveles mérnök, PhD, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Geotechnikai Tanszék. 2 Kétségtelen tény, hogy a Temes és a Béga a Dunába ömlik, de a vízgyűjtője a Tisza vízgyűjtőjéhez hasonló hatások alatt áll, ezért csaknem mindenki a Tisza vízgyűjtőjéhez számolja. 3Ebből ősi ártér 28590 km2 és fennsíki ártér 3120km2, vagyis több mint 10 %-os növekedés az ártérfejlesztés eredménye 1900-ig. 4 Kvassay a még mentesítendő területet a Tisza-völgyben 1600 km2-re, a Duna-völgyben 1100 km2-re becsülte, vagyis még 2700 km2 terület várt árvízmentesítésre 1900-ban.
