A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 16. Dr. Nagy László (BME): A leggyakrabban elöntött öblözetek a mai Magyarország területén
Összesen 225 elöntés 4. táblázat A Tisza-völgyi öblözetek elöntése a begátalásuk óta a mai Magyarország területén A Tisza-völgyben a gátakkal védett, mai Magyarország területére vonatkozó öblözetek 225 alkalommal lettek elöntve, melynek csaknem tizede a 2.57 jelű Szamosközi öblözetre esik. A nyolcnál többször elöntött öblözetek felsorolása az 5. táblázatban található. Továbbá legalább nyolcszor került bizonyos mértékig elöntésre az 1.05, 1.26, 1.51, 2.55, 2.82 és 2.94 jelű öblözet. Öblözetenként az átlagos gátszakadások számát könnyű meghatározni 2858 gátszakadásból a mai Magyarország területére esik 1557 db., az átlagos gátszakadások száma 10,3 db. Azonban ez a szám durva átlagosítás eredménye, mint ahogy a 3. és 4. táblázat mutatja 70 öblözet egyszer sem került víz alá, amióta megépült az árvízvédelmi gát. Ezt figyelembe véve az egy öblözetre jutó gátszakadások száma 19,2 db. Öblözetenként az átlagos elöntések számát sem nehéz meghatározni, 380 elöntés 151 öblözet esetén 2,52 átlagos elöntést jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy 70 öblözet egyszer sem lett elöntve, akkor az átlagos elöntés 4,7-re adódik. A leggyakrabban elöntött öblözetek Öblözet jele Öblözet neve Elöntések száma 1.49 Budapest-Bajai (Pestmegyei-Sárközi Társ.) 33 2.57 Szamosközi 21 2.90 Kis-Sárréti 15 1.25 Duna-Sióközi 13 2.54 Szegedi 13 2.58 Szamos-Kraszna közi 13 1.01 Szigetközi 12 2.70 Felsőszabolcsi 12 2.95 Kö rö s -Tis za-Maro s - kö zi 12 2.02 Bodrogközi 10 2.91 Sarkadi 10 5. táblázat A korábbi elöntések alapján legveszélyeztetettebbnek ítélt öblözetek a mai Magyarország területén Sok öblözet egyszer sem került víz alá a gátépítések óta. Azon öblözetek, melyek egyszer lettek elöntve egyszeri példával szolgálnak. Amelyek kétszer is víz alá kerültek lehetőséget adnak az összehasonlításra, ha van megfelelő adat. így az öblözetenkénti elöntés vizsgálatára azon öblözeteket célszerű használni, ahol sok adattal rendelkezünk. Jelen könyvben a történelmi adatok statisztikai feldolgozása alapján folytatjuk a vizsgálatot, pedig igazán érdekes a vízállások, a gátszakadások szélessége és a terepviszonyok alapján történő modellezése volna az öblözet elöntésének, de ez messze túlmutat a cikk tartalmán. A víz alá kerülő terület nagysága több tényezőtől függ a gátszakadásnak az öblözetet határoló töltésen lévő helyétől, az öblözet méretétől, az öblözet topográfiai viszonyaitól, az árhullám magasságától és tartósságától, a gátszakadás szélességétől, a folyó vízhozamától, stb. Ezek együttesen határozzák meg a kifolyt vízmennyiséget és az öblözetben kialakuló feltöltődési és levonulási viszonyokat.
