A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 16. Dr. Nagy László (BME): A leggyakrabban elöntött öblözetek a mai Magyarország területén
Az 5. táblázat szerinti leggyakrabban elöntött öblözetek adnak lehetőséget arra, hogy az egyes történelmi árvizek döntési adatai összehasonlíthatóak legyenek, azonban nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ritkán fordult elő, hogy ugyanott szakadt volna a gát, ugyanolyan árhullámkép alakult volna ki, stb. A leggyakrabban elöntött öblözet a Duna-völgyben A leggyakrabban elöntésre került öblözet a Pestmegyei-Sárközi Társulat ártere (6. táblázat). Ez jelenleg a Pest-Bajai 1.49 jelű öblözet, mely elöntéseinek elemzése alapján megállapítható: • 1755 óta eltelt 257 évből az öblözetbe 32 évben látogatott be a Duna vize, vagyis átlagosan 8 évente. • A 198 gátszakadás összesen legalább 1530 000 ha elöntést okozott. • Évenkénti átlagos gátszakadások száma 6,2 db. • Az évenként átlagosan elöntött terület 47800 ha. • A egy gátszakadásra jutó elöntött terület 7727 ha. • A 223700 ha területű öblözetben 32 év alatt évente átlagosan csak az öblözet területének 4,7 %-a került elöntésre. A bemutatottak alapján a Pest-Bajai 1.49 jelű öblözet vizsgálata önálló tanulmányokat kellene jelentsen a nagyszámú adat miatt. A gátszakadás-elöntés kapcsolatának modellezésére mindenképpen olyan árvizet volna célszerű választani, ahol az események jól dokumentáltak. A Pest-Bajai 1.49 jelű öblözet, mely elöntéseinek elemzése alapján az esetek nagy részében nem lehet az öblözetben a gátszakadások összehasonlító értékelését végrehajtani, mert: • Az elöntött területek jelentősen eltérnek, nem mindegy, hogy hol történt a gátszakadás. • A gátszakadások száma csak kis mértékben korrelál az elöntött területtel. Ugyanis csaknem mindegyik árvíz jeges árvíz volt a vízszinteket és azok időtartamát nem lehet utólag megállapítani a gátszakadásoknál. • A jeges árvizeknél relatíve kicsi a kiömlött víz mennyisége a folyóból, mert nem a vízhozam hozza létre a magas vízszintet. • Hiába tartották jó karban az öblözet déli részén az érdekeltek a gátakat, ha mindig a felsőbb gátszakaszok hiányossága miatt a víz az öblözetnek a gátszakadás alatti részén végighaladva a legalsó részt újra és újra elöntötte. • Különösen sok gátszakadás volt a Fajszi Hármas-szigetnél, a jégdugó képződés miatt. Ennek szabályozása után a jeges árvíz rombolásai gyakorlatilag megszűntek Kalocsán. • Az összeírt 198 db. gátszakadással összesen 1530 000 ha került víz alá, egy gátszakadásra átlagosan 7700 ha elöntés jutott Pest-Bajai 1.49 jelű öblözetben. gátszakadás elöntött terület (ha) leírás éve, helye darab hossza 1755, Kalocsa Foktő, Fájsz, 6-23400 Gátszakadás március 3.-án, Foktő, Fájsz, Kalocsa elöntése, 3 halott, 130 összedőlt lakóház. 1768, Pest megye, Kalocsa 2-39000 Nagy jeges árvíz Pest megyében, ahol 21 község öntetett el. Az áldozatok száma 5 fő, az összedőlt házak száma 557 db. Elpusztult 881 marha, 277 ló, 368 juh, 2136 sertés. A tönkrement termények, gabona és vetőmag értéke 5713 Frt. A kár nagysága 84723 Frt. Kalocsán 239, Hartán 119 ház dőlt össze. 1775, Kalocsa 1-18200 A februári gátszakadás előtt Kalocsánál a szigeteken feltorlódott jég elzárta a víz útját.
