A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lucza Zoltán (FETIVIZIG) - Szabó János Adolf - Réti Gábor (HYDROInform Bt.): A közös magyar-ukrán mértékadó árvízszint meghatározása
A KÖZÖS MAGYAR-UKRÁN MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT MEGHATÁROZÁSA Lucza Zoltán(1) - Szabó János Adolf(2) - Réti Gábor(2) 1) FETIVIZIG, Vízgazdálkodási és Vízrajzi Monitoring Osztály. 2) HYDROInform, Hidroinformatikai Kutató és Rendszerfejlesztő Betéti Társaság. I. Előzmények Az elmúlt évek (1998, 2001, 2006.) árvizei többször is bebizonyították: árvíz-hidrológiai és hidrometeorológiai sajátosságok miatt a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet magas és heves árhullámokra számítani. A vízszintemelkedések 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Az áradás intenzitása 30- 40 cm/óra, a Tisza 10-12 m-t is emelkedhet a tetőzésig. A FETIVIZIG működési területén 541 km árvízvédelmi töltés található. Lényeges változás állt elő azonban azáltal, hogy Kárpátalján az utóbbi évek nagy károkat és emberéleteket is követelő árvizeinek hatására nagymértékű, egyre gyorsuló töltésfejlesztési munkák indultak meg, fejeződtek be. Előzetes elemzésekre alapozva megállapították, a fejlesztések az eddig gyakori kárpátaljai töltésszakadások számának jelentős csökkenését idézi elő, ami akár 10-15 %-al, vagyis 150-200 millió m3-rel is megnövelheti az árhullám tetőzési szintjét befolyásoló vízmennyiséget, illetve tovább gyorsíthatja az egyébként is heves felső-tiszai árhullám áradó ágának meredekségét. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a víztömeg, amely korábban - a gátrendszer elégtelenségei miatt - a felsőbb, ukrajnai folyószakaszokon elhagyta a folyót, most majd továbbhalad a határ menti folyószakaszokra. Ezen tények hatására a FETIVIZIG felelős döntéshozói elhatározták a magyar-ukrán határmenti Tisza szakasz mértékadó árvízszintjének újragondolását, közös meghatározását. A magyar-ukrán határvízi Kormánymeghatalmazott-helyettesek 2008-ban feladatul szabták a mértékadó árvízszintekkel (MASZ) foglalkozó munkacsoport létrehozását. A feladat teljesítésére munkacsoport alakult és elkezdődtek a módszertani egyeztetések. A munkacsoport 2010-ben megállapodott abban, hogy a MÁSZ meghatározás jelenlegi módszertani megoldásain kívül újszerű eljárásokat is kipróbálnak, és figyelembe veszik a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében végzendő, alapvetően korszerű számítógépi modell-szimulációkon alapuló „Az árvízi lefolyás elemzése" c. munka eredményeit, melynek során a felszíngörbe meghatározásakor, valószínűségi megközelítéssel 100 és 200 éves visszatérésű extrém hidrológiai esemény gyakoriságának elemzését fogják elvégzni. A FETIVIZIG 2011-2013 között Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében megvalósította „Az árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén" című pályázatát. A pályázat fő célkitűzései az alábbiak voltak: az árvízi lefolyás elemzése, térinformatikai adatbázisra épülő csapadék-lefolyás modell létrehozása, az árvízi felszíngörbe megszerkesztésének módszertani elemzése és számítások végzése a különböző valószínűségű árvizek meghatározására. A globális éghajlatváltozás és az erdősültség-változás hatásainak figyelembevétele a mértékadó árvízi felszíngörbék alakulására. A kialakított hidrológiai modell segítségével a figyelembe vehető a külföldi és hazai területeken tervezett és megvalósult árvízvédelmi létesítmények árvízi lefolyásra gyakorolt hatása, illetve számszerűsíthetővé vált az árvízvízszintek emelkedése valamint az árvízvédelmi létesítmények tervezési alapjául szolgáló mértékadó árvízszint jelenlegi és jövőbeni várható értékei.
