A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából
megosztó "agyag lemez” tetején. Erről Hernádi Béla (ÉRV) számolt be az egyik siófoki FAVA ankét on. 1985. szeptember 30.-án volt az OVIBER székhazában az utolsó munka nyilvános zsűrizése több tucatnyi résztvevő elismerő hozzászólásaival, de a megjelent konkurencia támadási kísérletével. A jegyzőkönyv 9 pontban foglalta össze a legfőbb megállapításokat. Ezek közül csak a ma is aktuálisakat kiemelve: ad.3. „a veszélyes szennyező források megszüntetésére fordítandó költség alacsonyabb, mint egy elszennyeződött vízkészlet technológiai tisztítása”. Ehhez hasonló mai helyzet: a Miskolc-tapolcai karsztvízbázis bükki települési, gazdálkodási, szennyvízkezelési hiányosságainak és hibáinak műszaki megoldásával szembeni jóval költségesebb lesz a tervezett vízmű melletti tisztító telepítése és üzemeltetése. ad.8. „Kedvezőtlen a sörgyári szűrőmezők elhelyezése.” A 60-as évek második felében épülő sörgyári szennyvíztisztítónál újítás alapján elmaradt biológiai fokozat helyett telepített nyárfás szűrőmező helyszínileg és megoldásában is eleve kudarcos volt. Ezért a 90-es években fel is számolták és tudomásunk szerint megépült a szennyvíztisztító II. fokozata, a lecsökkenteti termelési volumennek megfelelően. ad.9. „Nagyon veszélyes a csavargyári ... és a drótgyári hulladék tároló medence.” Mindkettő megszüntetése, és a kárelhárítás azóta megtörtént. Mindamellett az itt felhalmozódott lassan szivárgó mérgezett talajvíz még okozhat problémát. xxx Az 5 éven át tartó „sajóládi” munkabizottságban az alábbi tagtársaink működtek közre egyszeri, vagy többszöri alkalommal. Szakmai csoportosításban: Hidrogeológusok: Bucsi Szabó Lászlóné, Csepregi András, Deák János, Geier Rezső, Geszler Ödönné, Kádár Sándor, Pataki András, Dr Scheuer Gyula, Szala Pálné, Szaló József, Dr Székely Ferenc, Vojtilláné Szabó Zsuzsa. Biokémikusok, vegyészek: Dr Andrik Péter, Balázs D. Oszkár, Fonth Zoltán, Dr Mauritz Gyula és Gyuláné, Vukovics Ferenc. Vízépítő mérnökök: Aujeszky Géza, Major Pál, Zarándi László. Geofizikusok: Bucsi Szabó László, Ember Károly, Kárpáti István, Kerbolt Tamás, Lakatos Sándor, Palkó Miklósné. Agrármérnök: Dr Orbán József. Ezeken kívül jó néhány terepi technikus, különböző szintű vízmű kezelő, irányító, a terület használók illetékesei, és természetesen a több száz oldalas kötetek gépírói, rajzolói, fénymásolói és formázok Az óriási létszám szervezése és társulati adminisztrálása is jelentős felelőségű feladat volt, csakúgy, mint a külső közreműködő szervekkel való (laboratóriumok, geodézia, hatóságok, vízmű vállalatok) kapcsolat tartás is. A Hidrogeológiai Munkabizottság sikeres működésének elismerését jelentette, hogy a következő években a Heves-megyei Vízmű Vállalat megbízásából végeztünk hasonló tartalmú, többéves talajvíz és rétegvíz kutatást. Erről egy következő munkában tervezünk beszámolni. A Hidrogeológiai Szakosztály 10
