A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából
szakértői tevékenységének jelentőségét Dr Szálai György főtitkárunk gyakran hangsúlyozta beszámolóiban. A Sajólád-térségi munkánk hírére a következő években több intézmény harcolt ki itt ténykedési lehetőséget. Az NME Földtani-Teleptani Tanszéke egy feszített tükrű rétegvizes modellel próbálkozott, ami diploma munkákban is megjelent. Az FTV újabb kétszintes figyelőkút párokat telepített, amelyek rétegsorai egyveretűnek írták le a nagy vastagságú kavics összletet. Az érintett terepi geológus „huncutságai” az elkövetkező Heves-megyei munkáinknál kiderültek, alkalmazását azonnal megszüntették. Jellemző, hogy az illető a ’90- es évek elején sikeres ingatlan irodát nyitott... A nagy vállalatok feloszlatása után létrejött Aquarius Kft - bevonva az előző munkabizottsági vezetőt is - igen körültekintően tárta fel és dokumentált mintegy 80 szennyező forrást Lublóy Péter ügyes közreműködésével - és azóta is egyedülállóan érdekes kúthidraulikai kísérletet végzett Dr Völgyesi István a Hemád felöli átszivárgásra, ami a sajóládi vízmérleg egyik problémás kérdése volt. Nagyon tanulságos az is, hogy a közel azonos hidraulikai paraméterekkel, de eltérő teleptani viszonyokkal a területre készített 3-4 modellezés végeredménye jelentősen eltér egymástól. Mire ez a nagytérségi munka lezáródott a rendszerváltoztatás utáni drasztikus vízigény csökkenések miatt a 4 vízműből 2-t leállítottak, a másik 2 termelését jelentősen csökkentették. így a 60-as évek elejétől a 80-as évek végéig e térségben végzett hidrogeológiai kutatások szellemi eredményei és a 4 vízművel feltárt évi 50 millió, a Tiszáig nyúló területen 1,4 milliárd m3 kitermelhető vízkészlet jelenleg potenciális nemzeti vagyon remélve, hogy most már nem kerül privatizációra, külföldi tulajdonba. xxx A fentiek alapján a Sajó-Hemád-Tiszaközi terület folyóvízi lerakódásának talajvíz (sekély rétegvíz) kutatásával az elmúlt 6 évtizedben legalább félszáz társulati tagunk működött közre. A kereken 30 fős lelkes munkabizottsági tagok és a külső, odaadóan közreműködők, ma is gyakran felelevenítenek egy-egy mozzanatot a három évtizeddel ezelőtti közös munkákból. A hasznosított és közismert nyilvántartásokban szereplő kutatási eredményeken kívül nagy számú információ található publikációkban, szakvéleményekben, tervekben, kutatási jelentésekben. Erről próbált meg áttekintést adni jelen tanulmány. A Vándorgyűlésen bemutatásra kerül néhány ábra is, amelyből itt csak részleteket közlünk azok nagy terjedelme miatt. Munkánk elismerését jelentette, hogy Amássy Endre kezdeményezésére átfogó munka készült a Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztatóba: A SAJÓLÁD KÖRNYÉKI VÍZKIVÉTELEK VÉDELMÉNEK KUTATÁSI ÉS TERVEZÉSI TAPASZTALATAI címmel. Eredetileg két másik vízkutatásról is jelent volna meg egy-egy kötet, de 1987-ben ezeket össze kellett vonni egy kötetbe (Felszín alatti vizein gondozása I. lólsz.), ezért tartalmát jelentősen le kellett csökkenteni. íi
