A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából
(elvonszolódás) felismerése, amely lényeges következménye, hogy közvetlenül a Hernád bal partjára telepített sörgyári kutak nem partiszűrésű Hernád vízből táplálkoznak, hanem a sajóládi oldal felszínközeli kavics rétegének mélybe süllyedt telepéből. Hozzávetőlegesen 80 kút különböző párosítású hidraulikai (üzemelési, vagy próbaszivattyúzási) adatából félszáz kútfúrási, valamint mederminta szemeloszlási görbéjéből számított szivárgási tényezők átlagos területi eloszlás Csúcsvízmű Gesztelyi kútsor: 50 m/d Sajóládi Vízmű: 350-380 m/d Hernádnémeti kútsor felső réteg: 120 m/d Folyókmenti figyelő kutak: 20-40 m/d alsó réteg: 80 m/d Folyómeder minták: 10-30 m/d Alsózsolcai vízmű É-i kutatási terület: 50 - 70 m/d Termelő kutak környezete: 100 - 150 m/d Sörgyári Vízmű: 70- 180 m/d Az alacsonyabb értékek általában a földtani holocén korú ártéri teraszok alatti, a magasabbak a pleisztocén (würm) korú települési teraszok alatti kavics réteget jellemeznek. A völgy talpi terasz morfológia, talajvíz hidraulikai és minőségi jelentőségét az 1969-72 közötti Alsózsolca térségi kutatásoknál ismertük fel Varró Ist\’án FTI-s vízlabor vezető alkalmi szóbeli útmutatása alapján. A számítógépes hidraulikai transzport számításokhoz szükséges hézag térfogat értékeket (n = 10-30 %) a szivárgási tényező függvényében adtuk meg, az 1970- es években az OFKFV által végzett laboratóriumi, valamint egy nagymintás helyszíni vizsgálatból kiindulva. Utóbbit az Alsózsolcai Vízmű T - III-as nagy átmérőjű kútjának minta anyagán végeztük egy 2 m3-es tartályban. A vizsgálat eredménye, hogy a kiszárított kavicstömeg vízfeltöltésével 32%-os hézagtérfogat adódott, de folyamatos sugarú leeresztésekor először ennek csak a feltöltési víz fele jött vissza. Tudománytörténeti időszak volt ez, mivel a nagytérségi szivárgáshidraulikai vizsgálatokat ekkor még túlnyomó részben analóg számítással végeztük a tradicionális képletek alapján, amelyek nagy részét még a XIX. században, vagy a XX. század közepén írták le. Ezen első nagy numerikus modellezés alapadat bázisának előállítása fizikailag és időben is nagyon „fáradságos” volt. A 4 vízmű analóg módszerrel kiadódó kereken 10x20 km2-s vízgyűjtő területét 400x400 m-s négyzetrácsokra osztottuk az 1: 20 000-s méretarányú munkatérképen. (A nagy teljesítményű termelő kutak környezetében a négyzetháló rendszert „apróztuk”). Az így kiadódó fénymásolt nagyméretű térképlap 1300 négyzetbe beírtuk a modellezéshez szükséges 6-8 alapadatot. (H, B, k, n, M, ill. Q és ezek variációi) Ehhez természetesen szükség volt a kutatási pontszerű, ill. izovonalas térképekre. Mivel a munka nem hivatalos időben készült, ezt a térkép halmazt az alapadat szolgáltatást végző Szerző hónapokon át hordozta magával munkahelyi és szabadságos (nyári időszak) utazásai során. Ma már ez mennyivel könnyebben megy!!! Az egész vizsgálatot kisvízi paraméterekkel végeztük a tervezett tartós maximális kútterhelések feltétele mellett. A modellezés előbbi manuális előkészítését Szlabóczky Pál a számítógépes munkát Dr Székely Ferenc végezte, Csepregi András bevonásával. Kiemelt feladat volt a 4 vízmüvet veszélyeztető jelentős „pontszerű” talajvíz szennyezések vizsgálata. A feltérképezett 33 szennyező helyet ráillesztettük a termelési áramlási vonalakra. Az így adódó elérési idők tartománya 0,5-56 év, átlagosan 10-15 év, de ebben benne vannak a már évek (évtizedek) óta termelő kutak felé történt szennyezés vándorlások. A mezőgazdasági eredetű nitrátos 8
