A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából
parabola-tölcsér 10 év múlva éri el kvázi-stacioner állapotát, 35 km2 felszíni kiterjedéssel Dr Székely Ferenc számításai szerint. Az általa végzett munkarész eredményét angol nyelven publikálta. A vízminta vételek 4 alkalommal 66 pontról történtek: a 4 vízmű termelő és figyelő kútjaiból, községi és majorsági ásott kutakból, bányatóból, vízfolyásokból, összesen 377 db. Ma is kiemelkedő jelentőségű fejezet a szennyezés-beviteli számítások: a lakosságtól, állattartásból, műtrágyázásból. Ehhez Dr Mauritz Gyula és Gyuláné alapvető tájékoztatást adott, szóbeli konzultációk során. Már ebben a munkában is foglalkoztunk a jelentős talajvíz szennyező helyektől induló hatások csökkenésével az áramlási zóna mentén. 1985. szeptember: A SAJÓLÁDI VÍZMŰVEL SZOMSZÉDOS VÍZMŰVEK VÉDŐIDOMÁVAL VALÓ KAPCSOLAT VIZSGÁLATA. Megbízó: ÉRVV. A Hemád-völgy alföldi kitorkolásában létesült 4 nagy kapacitású ivóvíz termelő kút-telep várható távlati hidraulikai egymásra hatását vizsgálta a 31 fős munkabizottság. A munka alapvető művelete 200 km2-nyi területen, 120 ponton (100 fúrt kút + tavak, folyók), 4 alkalommal végzett egyidejű vízszintmérés volt. A mérő csapatot párokba szerveztük és előre megtervezett észlelési útvonal hálózattal, mérési naplókkal láttuk el. Ez a módszer azóta is egyedülálló, mivel a terepi munkát helyettesítő számítógépes hidrodinamikai transzport alapadat bevitelénél túlnyomó részben megelégszenek az excel táblázatos formában beszerezhető vízmű adatokkal. Az egész Sajólád térségi társulati munkabizottsági szakértői tevékenységünk során mindég három féle áramlási térképet készítettünk: az előbbiekhez hasonló kiterjedt terepi mérésekből szerkesztett leszívás előtti primer, illetve kísérleti leszívás melletti szekunder észlelési térképeket, valamint az előbbi primer térképből kiinduló számítógépes termelési modell térképet, a tervezett távlati víztermelési volumeneknek figyelembe vételével. Ez a szakvélemény is táblázatokba összefoglalva tartalmazza az összes geodéziai és hidraulikai terepi mérési adatot, így oktatási példának ez is jól felhasználható! Egy fejezet foglalkozik a lakossági és ipari hulladék „szennyezések” helyével, hatásával. A szakvélemény tartalmazza mind a 4 vízbázis részletes összefoglaló jellemzését, ezek mennyiségi (termelési) és nyersvíz minőségi következményeivel. Egy későbbi víztermelés beindításoknál, majd ezt figyelembe kellene venni, nem elég a „szivattyú gombot” megnyomni! Összefoglalva jellemzi a folyóvölgyi kavicsösszlet teleptani viszonyait, rámutatva annak mennyiségi és minőségi következményeire. (Az ilyen adatok is nehezen fejezhetők ki számítógépes programokkal, nem találhatók meg a vízügyi adatbázisokban.) Foglalkozik a feláramlást meghatározó neogén korú fekü rétegződési és szerkezeti jellemzőivel. Utóbbiból egy érdekes eredmény a Hernád-völgy K-i törésvonalának folyatódásában jelentkező flexúra 7
