A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából
II.kötet: Végleges szakvélemény ... amely lényeges eleme volt egy 30 napos, a tóra merőlegesen telepített több kutas próbaszivattyúzás, vízminőségi és réteg szemeloszlási vizsgálatokkal, amit az OFKFV végzett Pataki András irányításával. Erről készült jelentés hidraulikai számítás tömege megfelelne egy mai PhD-s szakdolgozatnak! „Jelentés a Sajóládi Vízmű védőidom meghatározás keretén belül végzett tartós szivattyúzásról”. A tó közeli termelő kút üzemi hozamával végzett hatósugár a számítások szerint: az 1. napon 168 m, 2. napon 530 m, 30. napon 918 m, az átlagos szivárgási sebesség 0,5 m/d, ami az 5 kút együttes 55 E. m3/d nyersvíz termelésével 1,2 m/d-re növekszik. Az áramlási eredményeket geoelektromos természetes potenciál méréssel ellenőriztük Lakatos Sándor irányításával. A szakvélemények mindegyike tartalmazza az elvégzett kúthidraulikai vizsgálatok teljes numerikus adatsorát, így az számítógépre vihető, egyetemi gyakorlat céljából. Néhány részlet a következtetésekből, a BAZ-megyei Köjál, valamint Növényvédelmi és Agrokémiai Központ véleményének figyelembe vételével: Húsipari táplálék mellőzésével, száraz táppal, kísérleti jelleggel folyamatos tó és kút vízminőségi vizsgálatokkal 2-5 évig még végezhető szabadtartásos (nem ketreces) pisztráng tenyésztés, sporthorgászati célból. A tó nem mélyíthető tovább, a part mentén vízminőség javító növényzet telepítendő. Az elpocsolyásodott mellékgödröt be kell tölteni. Ezekre a műveletekre, és a fenékiszap katamarános, búvárszivattyús eltávolítására rekultivációs terv készült a KE VITER V-nél 1985-ben. (Szlabóczky P.) 1984 november: A SAJÓLÁD-BŐCSI VÍZMŰ KUTAK KÜLSŐ VÉDŐTERÜLETÉNEK, VALAMINT VÉDŐIDOMÁNAK ÉS A SZENNYEZŐ FORRÁSOK HATÁSÁNAK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK VIZSGÁLATA. (Szakvélemény) Külső kapcsolattartók voltak még: Orbán József ÉRV főmérnök, a vízmű kezelők, községi tanácsi előadók, mezőgazdasági üzemi vezetők, az ÉVIZIG és Köjál hivatalnokai. Folyamatos kapcsolatot tartottunk a VÍZITERV és az OVIBER mérnökeivel. A feladat lényege: az OFKFV által 1981-ben kevés figyelő kút és szivattyúzási adat alapján 30 E.m3/d kapacitással figyelembe vett védőidom felülvizsgálata, 55 E.m3/d nyersvíz termeléssel. A munka lényeges blokkjai itt is a terepi hidraulikai mérések, vízminőség vizsgálatok, szennyező hely felmérések, valamint az ekkor kifejlődő hazai számítógépes transzport modellezés voltak. Utóbbi mennyiségi és minőségi eredményeit összevetettük a próbaszivattyúzások alatti észlelésekkel. Külső közreműködők voltak: BAZ-megyei Köjál és ÉRV laboratóriumok BGTV (Geodézia) KEVITERV (Szennyezőhely vizsgálatok). A modellezés egyik sarkalatos pontjává vált a két folyó felőli átszivárgás mértéke, amihez 6 helyről meder mintát vettünk. A modell paramétereken itt kellett leginkább „igazítani”. A területi beszivárgás számítás alapjait Major Pál dolgozta ki, kéziratát megőriztük. A tervezett víztermelés mellett, a leszívási 6
