A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából

1983 március: ELŐZETES SZAKVÉLEMÉNY A SAJÓLÁDI VÍZMŰ VÉDŐIDOMÁBAN, A BOCSI HALADÁS MG TSZ. KAVICSBÁNYA TAVÁBAN VÉGEZHETŐ INTENZÍV HALTENYÉSZTÉSRŐL.

Megbízó: VÍZITERV és OVIBER.

I. kötet: Az 1970-es évek elején (a Sajólád térségi vízkutatások kezdetén) a ráfizetéses nagyüzemi mezőgazdaság ellensúlyozására, itt is kavicsbányát nyitottak, mellék üzemági tevékenység céljából, víz alóli kotrással. A sajóládi termelő kutak üzembe helyezéséhez 1981-ben az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Északmagyarországi Üzemvezetősége elkészítette a védőidom tervet („barna könyv”), amely szerint a bocsi Haladás TSZ kavicsbánya tava a I. rendű védőidomba esett. Jelen munka „történeti” jellege miatt megemlítendő, hogy ez a munka volt az első „nem karsztvizes” nagy volumenű védőidom terv, amiből hidrogeológiai szakmérnöki diploma munka is készült (Gaál Csabáné). (Az első „karsztvizest” a Bakonyi Bauxit Bányák területére készítette 1976-ban a Bányászati Kutató Intézet, Szilágyi Gábor és Bogárdi István közreműködésével.)

A kialakult bányatóban a TSZ intenzív (ketreces) szivárványos pisztráng tenyésztést folytatott ingyenes húsipari hulladék táplálással. Ezért az I.fokú vízügyi hatóság (ÉVIZIG) előírta a beruházó OVIBER-nek a haltenyésztés vízbázis védelmi vizsgálatát, amit tovább adtak a generál tervező VÍZITERV- nek, aki a munkát megrendelte az MHT-től. Ezzel a formációval lehetett a szerteágazó kutatáshoz szükséges sokféle szakembert összeszervezni. Másfelől az 1980-as évek elején beindult, de akkor még néven nem nevezett „rendszerváltoztatás” egyik eleme volt a fizetős MTESZ munkák támogatása, egyfelől a kiterjedt „Szövetség” fenntartása, másfelől a „magán mérnöki tevékenység” céljából.

Az ismét rendkívül rövid véleményezési idő miatt a munka két kötetre lett bontva. Az első szakaszban a meglévő, tóhoz közeli kutak különböző csoportosításával végzett hidraulikai, tó- és kút vízminőségi vizsgálati alapadatokból készült egyszerű numerikus modellezés, valamint adat összehasonlítások alapján határoztuk meg a tervezett víztermelés és a tó kapcsolati paramétereit. A legközelebbi termelő kút 340 m-re esett a tó szélétől. A modellezést Dr Székely Ferenc végezte. E szerint az elérési idő kisvízi állapotban 107 nap, nagyvízinél 51 napnak adódott. Mivel a szakirodalom szerint a felszínközeli eredetű baktériumok életképessége 101 -102 nap nagyságrendű, az előzetes vizsgálat szerint a tóvíz átszivárgása a termelő kúthoz humánhigiéniai kockázatot jelent. Másfelől a nagy kapacitású vízmű tartós, százaz időszaki leszívása károsan csökkentené az amúgy is sekély tó vízszintjét, ami nyári időszakban fokozza az eutrofizációt. Már a munka ezen szakaszában is felhasználtuk a kb 10 km-es körzetből begyűjtött talajvíz, bányató, folyóvíz minőségi adatokat. Mindezek összevetésével (szivattyúzási kísérletek, modellezés, analógiák) nyilvánvaló lett, hogy a kis területű sekély tó már természetes állapotában is rontaná a közeli termelő kút vízminőségét a fenékiszap migrációja miatt.

5