A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 3. Dr. Fehér János (FAMIFE Consulting Kft.): Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben - 4. Hegyi Róbert (Nemzeti Környezetügyi Intézet): Felszín alatti vizek a Vízgyűjtő-gazdálkodásban - 5. Katona Péter Gergő - Háfra Mátyás (KÖTIVIZIG): A terhelhetőségi vizsgálat metodikájának továbbfejlesztése a Körös-éri főcsatorna példáján bemutatva

1. Bevezetés

1.1. Általánosságban a terhelhetőségről:

„A vizeink terhelhetőségének meghatározását - hasonlóan az ökológiai vízigényhez - az emberi vízhasználatok tették szükségessé. A kérdés a gyakorlatban úgy merül fel, hogy milyen szennyezőanyag terhelés engedhető meg a vizeinkben anélkül, hogy az veszélyeztetné az ökoszisztéma „egészséges” működését, ezáltal az emberi vízhasználatot. A háttérterhelés függvényében meg kell határozni az ökoszisztéma un. „kritikus terhelését”, vagyis azt a terhelést, amely még nem idéz elő visszafordíthatatlan ökológiai változást. 1A magyar jogi szabályozás alapján a befogadó terhelhetősége, a környezetvédelmi felügyelőség által megállapított olyan mértékű, még megengedhető terhelés, amely mellett még biztosítható a környezeti célkitűzés elérése. Általában egy víztesten többféle terhelés, igénybevétel jelentkezik egyidejűleg. A víztest terhelhetőségénél figyelembe kell venni a már meglévő igénybevételeket. A terhelhetőség függ a meglévő állapottól, és annak az adott vízre vonatkozó célállapottól való “távolságától”. A kiinduló állapotot a már meglévő terhelések határozzák meg.”

1.2. Jogszabályi háttér

A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény 36. §-ban, a 110. § (7) bekezdés f.) pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. § (6) bekezdésében foglaltakra alapozva a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet rendelkezik a felszíni vizek minőség-védelmének egyes szabályairól, amelyben a vizek terhelhetőségét is figyelembe vették. A 19. § (2) bekezdése szerint az egyedi határérték megállapítása során figyelembe kell venni - többek között - a befogadó terhelhetőségét.

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (3. § 7. pont) a következő fogalom meghatározást

adja:

„Befogadó terhelhetősége: előzetes vízszennyezettségi vizsgálatok és a vonatkozó vízszennyezettségi határérték alapján az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és

1 Dr. Clement Adrienne Vízminőségszabályozás (Budapest 2007): 8.