A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 3. Dr. Fehér János (FAMIFE Consulting Kft.): Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben - 4. Hegyi Róbert (Nemzeti Környezetügyi Intézet): Felszín alatti vizek a Vízgyűjtő-gazdálkodásban - 5. Katona Péter Gergő - Háfra Mátyás (KÖTIVIZIG): A terhelhetőségi vizsgálat metodikájának továbbfejlesztése a Körös-éri főcsatorna példáján bemutatva
vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) által megállapított olyan mértékű, még megengedhető terhelés, amely mellett még biztosítható a környezeti célkitűzés elérése”2. A 220/2004. (VII.21.) rendelet 14. § (4) bekezdés alapján a kibocsátási határértéket az engedélyben rögzített, illetve arra a pontra kell alkalmazni, ahol a kibocsátott szennyező anyag elhagyja a vízszennyező forrást. Immissziós oldalról a (4a) bekezdés ad előírást. Eszerint a felügyelőség azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a felszíni víz vízszenny ezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet kömyezetminőségi határértékeket határoz meg, a befogadó terhelhetőségére tekintettel keveredési zónát jelölhet ki.3 A keveredési zónában az elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok koncentrációja: • Nem érintve a felszíni víz további részét • Meghaladhatja a kömyezetminőségi határértéket. A 220/2004. (VII.21.) rendelet 19. §-ának (2) bekezdése szerint az egyedi határérték megállapítása során figyelembe kell venni - többek között - a befogadó terhelhetőségét. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet rendelkezik a határértékek általános alkalmazási szabályairól. A3. § (7) bekezdése alapján „a befogadó terhelhetőségének meghatározásánál figyelembe kell venni: • A befogadó sajátos viszonyait, különösen a mértékadó vízhozam és az átlagos szennyvízmennyiség arányát, • A szennyvízbevezetés módját (parti vagy sodorvonali), • A befogadó vizének hasznosítási szempontjait, • A szennyvíz lebomlási jellemzőit, • A szennyvíz közegészségügyi szempontból való ártalmasságát, • A szennyvíztisztító berendezés tisztítási hatásfokát4.” A vízszennyezőanyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékek és alkalmazásuk szabályai a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben megállapítás szintjén megjelentek. Maga az EU Víz Keretirányelve (VKI) a vizek állapotának javítását tűzte ki célul, amely mellett 2 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 3. § 3 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 14. § 4 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
