A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája

Cél a szennyezés megszüntetése és elkerülni a jövőben a nem évszázados hagyományokkal rendelkező táj használatot illetve a rendezés ökológiai szempontok szerint végezni.

A Göncöl Alapítvány az elmúlt évtizedekben több pataktisztító akciót szervezett és az oxigénviszonyokat javító terel őket, bukókat épített illetve több száz fűzcsemetét ültetett a mederbe.

Fentiek alapján a Gombás-patak klíma-stratégiájának megvalósításához az alábbiakat javaslom:

1. A Gombás-patak természet-közelivé alakítása, az alábbi javaslatokkal, növelve így a tájképi értéket is:- az egész vízgyűjtő területet egységként kell kezelni (Dukay 2002.),- a magasabb szintű védettség megszervezése,- a terület környezetének kiemelése,- a vízgyűjtőterületen a vegyszermentes mezőgazdasági termelés elrendelése,- ha kell művelésiág-váltás, amellyel csökkenthető a patak fenntartási munkái illetve javul a vízminőség,- az árterületek művelés alól való kivonása,- rendszeres vízminőség vizsgálat,- a szennyvíz bevezetésének megszüntetése, csökkentése,- vízminőség-mérési monitoring hálózat kiépítése,- a fenntartási munkákat természetvédelmi szempontok szerint is át kell gondolni (Dukay 2002.).

2. Revitalizáció (újra élővé tétel) megoldásai:- a szűk árvízi medreket minél hosszabban ki kell szélesíteni ott ahol lehet, hogy találkozzon a kialakítandó rétekkel, legelőkkel,- a meder változatosabbá tétele (tágas mederviszonyok kialakítása élővilág és árvízvédelmi szempontból),- a már meglévő burkolat bontásával,- legalább az egyik oldalon a rézsű felső részébe, fákat, bokrokat kell telepíteni, így növelni lehet a párologtató képességet,- megfelelő karbantartás (pl. gyomnövények eltávolítása, megfelelő kaszálás)- a kotrást minél jobban kerülni kell.

7.4.5. Belterületi vízfolyások összefoglaló javaslatai (Dulovics et al 2009):

1. Országosan elismert vizes szakértő mérnökökkel, akik ökológus patakrendezéssel, tórendezéssel is foglalkoznak (pl. Bardóczyné dr. Székely Emőke, Szent István Egyetem, Tájökológiai Tanszék) konszenzusos tanulmányt

19