A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája

készíttetni a tulajdonos és kezelő, valamint a Klímakor tagjai megegyezésének elérése érdekében.

2. A konszenzusos tanulmány ismeretében megterveztetni az ökologikus patak- és tórendezést szakértő és jogosult tervezőkkel.

3. Intézkedési tervet kidolgozni és tájidegen növényzet, hulladékok eltávolítására, az illegális szennyvízbevezetések és a mezőgazdaságból származó vegyszerek megszüntetésére és a rendezett állapot fenntartására.

4. Készüljön évente jelentés a város felszíni vizeinek és a vízi-környezetének állapotáról jelentés.

5. Vízbázisok hosszú távú biztonságba helyezése, valamint a szennyvízkezelés elérhető legjobb technológiával (BAT) történő megoldás.

8. Összefoglalás

Dolgozatomban megvizsgáltam Vác elhelyezkedését, természeti környezetét, éghajlatát és a település viziközműveit. Ismertettem a tudomány és a szakma segítségével a települési vízgazdálkodás klímastratégiájának hatásáról és intézkedési lehetőségeiről. Ezek alapján kidolgoztam és indokoltam a településen célszerűen követhető vizes klímastratégiát, melyet a

7. fejezetben felsorolt feladatterv végrehajtásával látom biztosítottnak.

Továbbá javaslom:

1. Az építési engedélyezés során támogatni kell a zöld tetőket illetve zöld falakat tervezőket és kiépítőket, illetve azokat is, akik utólag valósítanak meg ilyen megoldásokat (Dulovics et al. 2008).

2. Vác, mint a klímaváltozás hatásait figyelembevevő települések szövetségének tagja a Dulovics házaspár által készített Pomáz város települési vízgazdálkodási klímastratégiájában javasolt pontokért Vác is lobbyzzon:- a csapadékvíz rendszerek közművé történő jogi minősítéséért,- az igazságosabb csapadékvíz elvezetési díj megvalósításáért,- a csapadékvíz-gazdálkodást megvalósítóknak nyújtandó hosszú futamidejű és részben vissza nem térítendő hitelekért, és azért- hogy a jelenleg bizonyos tekintetben az ivóvízfogyasztás várható csökkenése miatt a csapadékvíz gazdálkodásban ellenérdekelt víz és csatornaművek felmérjék azokat az előnyöket, amelyek a szennyvízelvezető és elhelyező rendszerekben az „idegen víz” csökkentését biztosító csapadék-felhasználások racionális üzemet biztosítanak az átemelőkben és a szennyvíztisztító telepeken.

3. A klímastratégia feladattervének végrehajtása során a meghozott intézkedések hatását ellenőrizni kell, és a szükségessé való módosításokat be kell vezetni (Dulovics et al. 2008.).

20