A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
Egy nemzetközi vizsgálat készült a Duna felső vízgyűjtő területének 74 állomására 1974-2003 közötti időszakra. Ez az adatbázis a klimatológiai és hidrológiai állomások havi adatait tartalmazza (Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia). Magyarország területén a csapadék télen és nyáron egyaránt csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor az elemzések során Magyarországtól keletre, így a Tisza vízgyűjtőjén mindkét félévben negatív, míg hazánktól nyugatra, az Alpokban pozitív csapadéktendenciájú területek rajzolódtak ki. Utóbbi tendencia összefüggésben áll azzal, hogy hosszabb időszak átlagában a csapadék horizontális eloszlását az óceántól való távolság befolyásolja. Ezt a hatást módosítják a domborzati viszonyok. így a tengerszint feletti magasság mintegy 35mm/100m értékkel emeli a csapadék sokévi átlagát. Az Alpokban ez az érték 20%-kal nagyobb, ami figyelemre méltó ugyanis a Duna Magyarország feletti vízgyűjtője döntően ezekre az időszakosan magas csapadék-átlagú területekre esik (Mika et. al 2004). Magyarországon a nyári hónapokban a Dunán alacsonyabb vízállások várhatóak. Viszont a heves árhullámok gyakorisága és intenzitása nő a nagycsapadékok miatt és ezért számítani kell a heves gyorsan kialakuló áradások (flash floods)11 növekvő kockázatára. A hazánkra is érvényes nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján valószínűsíthető, hogy növekszik az esőzésekből származó téli árvizek gyakorisága és nagysága, emellett a tél végi-tavaszelejei olvadásos árvizek az elmúlt időszakhoz képest korábban jelentkeznek (Nováky B. 2009). A Duna Vác állomáson mért, nagyobb szélsőséges árhullámait a 4. ábra mutatja. Duna-Vác állomás legnagyobb tetőző vízállásai CűíNtDTd-T-incOU^I^O O O ÍŰ UD CD I-- ÍN ^ CD ÍN O O CD CD CD CD CD 05 CD CD 4. ábra Tetőző vízállások a Dunán Vácott az elmúlt évszázadban forrás: Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság honlapja A fentiekben vázolt tendencia szerint az éghajlatváltozás következtében várható csúcsvízhozamok várható emelkedésére a lehetséges dunai áradások Vácon is vészhelyzeteket okozhatnak. A Vác árvízvédelmi megvalósíthatósági tanulmány szerint a Burgundia városrész árvízvédelemre tervezett mintegy 1300 m. hosszú, a Kőhídtól a Tímár utcáig építendő védvonal több szempontból nem kielégítő. Ezért a belváros rész a Gombás-patak és a Duna mentén, valamint Alsótelep a Sződligettel határos területén az árvízvédelem még nem teljes 11 „villámáradások” 16
