A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
értékű, így ezek a területek egyes kivételesen magas árvízi vízhozamok esetén sérülékenynek tekinthetők (Kiss E. 2010). Fentiek alapján a Duna klíma-stratégiájának megvalósításához az alábbiakat javaslom: 1. Nemzetközi együttműködés azokkal az országokkal, amelyeken a Duna keresztül folyik. 2. Vízminőség és vízmennyiség -mérési monitoring hálózat kiépítése. 3. Árvízvédelemi rendszer megfelelő kiépítése. 7.4.2. Ligeti-tó A Váci-Liget vízrendszerének ökológiai problémájával és a lehetséges rehabilitációjával több tanulmány foglalkozott az elmúlt időszakban (Cserekly et al 2008): érintőlegesen foglalkozik a Liget vízrendezésének problémáival valamint a javasolt beavatkozásaival (Bíró 2000, 2002, Szilágyi 1992, Urbanitas 2004, VPHI2005),- Liget vízrendszerének a problémái és a rehabilitációjának lehetőségei kerültek előtérbe (Illyés 2005, Horváth 1998, 1999), a területen élő állat- és növényfajokról a Göncöl alapítvány készített részletes tanulmányt (Bakó et al. 2002, Réti 1997). A tó magas nitrát szintjéből arra lehet következtetni, hogy magában a tóban is források találhatók (Csereklye 2010). Vízminőség szempontjából a nagymértékben szennyezett forrásvizek vízhozamai fontosak, hiszen ezek igen jelentős mértékben terhelik a tórendszert (Horváth 1998). A Ligeti források nitrátosak, de mégis sokan használják ivóvíz céljára a tiltó táblák ellenére is. Az elkészített vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a halak túl nagy számban vannak jelen a víztér nagyságához képest. Az időszakos terhelések (betelepítésüket követően a tófenék feltúrása következtében a víztér zavarossá, opálossá válik, szerves anyag tartalma, oxigén igénye növekszik) jelentős eltolódásokat okoz az anyagcsere ciklusokban, mindezek ismeretében a rehabilitáció kidolgozása esetén a halfauna összetételére, és méretére különös hangsúlyt kell fordítani (Horváth 1999). Vác Város Önkormányzata résztulajdonosa és egyben kezelője a váci Ligetnek és így a Ligeti-tónak is. A Ligeti-tó közvetlen környezetének fenntartásában és kezelésében a Váci Dunai Sporthorgász Egyesület nagy szerepet vállal. Vác Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szerepel, hogy a Liget területével kapcsolatosan számos megoldatlan probléma halmozódik, melyek közül a legjelentősebbek a rendezetlen telekhatárok és területhasználatok. Probléma még az is, hogy a regionális szennyvízcsatorna és a városi szennyvízgyűjtő csatorna a kerékpárút közelében halad át a területen. Nagy esőzések és a Duna áradása idején nem ritka a túlterhelésből eredő havária, a szennyvíz árterület felé illetve a csatornaszemeken a közparkra történő kiöntése. Fentiek alapján a Ligeti-tó klíma-stratégiájának megvalósításához az alábbiakat javaslom: 17
