A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
• A csatornadíj EU-konform megállapításával megteremtődik a csapadékvíz gazdálkodás ösztönzése. • Lakosság felvilágosítása a csatornarendszerek helyes használatáról. • Lakossággal való együttműködés az elöntések megelőzésében (árkok karbantartása, nem betemetése stb.). • Egyéb települési adottságokból adódóan megfelelő szemléletű vízgazdálkodási szakértők munkájának igénybevétele. 2. Felül kell vizsgálni a csapadékvíz levezetést szolgáló jelenlegi csapadékvíz elvezető csatornákat, hogy milyen csapadékvíz-elvezető képességet jelentenek. Melyek azok a csatornák (szikkasztó árkok, folyókák stb.) melyek alkalmasak a település egységes vízelvezető rendszerébe való beillesztésre (Dulovics et al. 2009). 3. Elkészíttetni a város csapadékvíz-gazdálkodási tervét, amely magában foglalja a települési vízgyűjtőterület csapadékvíz elvezetésének és a szivárogtatásra alkalmas talajvíz helyzetű ingatlanokban az in situ10 valamint az esetlegesen megvalósítható hálózati tárolásnak a terveit, annak érdekében, hogy a tetővizek újrahasznosításra kerüljenek (Dulovics et al. 2009). 4. Felmérni, hogy a településen hány ingatlant célszerű a víztakarékos technológiai megoldások megvalósítására. 5. Annak elérése, hogy az extrém csapadékesemények hatására ne következzenek be zavarok a hálózatban, de legalábbis a zavarok minél kisebb mértékűek legyenek. 6. Zöldfelület-gazdálkodás (beszivárogtatás ami jelentősen szabályozza a lefolyást) bevezetése a csapadékterhelés csökkentésének érdekében. 7. A csatornarendszert alkalmassá kell tenni a hirtelen nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására 8. Illegális szennyvízbevezetések felszámolása a csapadékvíz csatornában. 9. Mérőhálózat felállítása, amellyel a csatornák lefolyási viszonyait szennyezettségi (kémiai, biológiai stb.) állapotát vizsgáljuk és regisztráljuk. 10. Külterületből belterületté minősített területek csapadékcsatorna hálózatba kapcsolása. 7.4. Belterületi vízfolyások klímastratégiája: 7.4.1. Duna 111 helyben 15
