A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
Vác legnagyobb része enyhén lejtős - pl. a Deákvár és a Belváros között kb. 20 méteres szintkülönbség van - ,ami nagy esőzésekkor figyelemre méltó különbség, ugyanis gyors áradások „flash flow” alakulhatnak ki például egy felhőszakadáskor a csapadékvíz hálózat túlterheltté válik és nem bírja elvezetni a lehullott csapadék mennyiséget. A nagymértékű csapadék megnöveli a szennyvíz- és csatornarendszerek terhelését. Az elvezetendő csapadékvíz mennyiségek döntően a város igazgatási területén keletkeznek, a kiépített csapadékvízelvezető árkok, csatornák megfelelő karbantartása, műszaki felújítása fontos. A ritkábban előforduló nagy csapadékok esetén a jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszer nem képes maradéktalanul teljesíteni a feladatát, tehát a jelenlegi csapadékvíz-elvezető rendszer nem kielégítő színvonalú. Fentiek alapján a csapadékvíz-ellátás klíma-stratégiájának megvalósításához az alábbiakat javaslom: 1. Vác város Önkormányzatának feladata, hogy a csapadékvíz-elvezetés biztonságosan megoldott legyen ennek megvalósításához az alábbiakat célszerű figyelembe venni (Dulovics et al 2005): • Településrendezési tervekben a vízgazdálkodási szakvéleményben foglaltak figyelembe vétele, mivel így elkerülhető olyan területek igénybevétele, melyeket a víz valamilyen kártétele várhatóan veszélyeztet. • Az építési engedélyek kiadása során figyelemmel kell kísérni a telek igénybevételéhez és az építési anyagok alkalmazásához a vízgazdálkodási szakvéleményben foglaltakat. • Árvíz veszélyes területen megfelelő kivitelezés és anyagok használata és a mértékadó árvízszint feletti épület kerüljön kialakításra vagy ne kerüljön elhelyezésre az épület. • Az új beépítések esetén törekedjenek a lefolyás szempontjából az eredetivel azonos viszonyokat teremteni, olyan megoldásokkal, amelyek az adott terület hidrológiai adottságainak a legjobban megfelelnek. • A település részére csapadékvíz elvezetési-elhelyezési terv készítése illetve megvalósítása. • A tervnek megfelelő állapot fenntartása érdekében időszakonként ellenőrzik a vízelvezető rendszert és rendszeres tervszerű megelőző karbantartást végeznek a megfelelő vízelvezető képesség érdekében. • A település közterületeinek felülvizsgálata a lefolyási viszonyok javítása érdekében (pl.: zöld járda- és terelőszigetek). 14
