A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)
vádjaira is, arra hivatkozva, hogy a malomkisajátítások még egyezményesen folytak a társulatban.86 1882. május 25-én a társulati közgyűlés ismét elutasította az állami kölcsönfelvételt, az autonómia megvonására hivatkozva (a kormánybiztos hivatalból a választott elnök helyén tevékenykedett), pedig Ordódy Pál miniszter 200 ezer forintot előlegként felajánlott, Győr és a szomszédos Győrsziget árvédelmének kiépítését pedig állami feladatként magára vállalta - így 6,6 millió forintot tett volna ki a hitel. Helyesen ismerte fel Radó és a többi felelős vezető, hogy a megoldást a társulaton kívül kell keresniük; ez tűnt ki abból, ahogyan próbált országgyűlési képviselőkkel és a nagybirtokosokkal tárgyalni.87 Ezt a hajlandóságot a következő évben egy súlyos árvízi katasztrófa „segítette meg.” Tóth Bálint nem számolt azzal 1877-es röplapjában, hogy hogyan lehetne segíteni a kialakult helyzeten, hogy tudniillik az Alsó-Rába-vidék árvízkitettsége megnőtt: pénz híján erre nem kínálkozott esély, így csak idő kérdése volt, mikor következik be egy nagyobb volumenű csapás a folyók részéről. Helytörténeti munkák, história domusok és cikkek sora88 ír a korai hóolvadás és a több napos esőzés együttes hatásáról, melynek idején „a Duna és a Rába magas vize Győrnél adott egymásnak rendez-voust, ”89 legalább egy tucat falu veszélybe került, több mint háromszáz ház vidéken víz alá került, mindez pedig télvíz idején történt. Győr a szó szoros értelmében a „vizek városa” lett, ahol „a lakosság bemenekült a belváros és Nádorkülvárosba, hol a megyeház, az iskolák, a Seminarium, és minden magán épületek és átengedhető helyiségek zsúfolásig tömve voltak annyira, hogy a megyeház termében, a szó szoros értelmében, megfúltak az emberek. ”90A Rába-szabályozás sikeres keresztülvitelét ezután sok építkezéssel, alulról kellett kezdeni - a birtokosok nem feledték el, hogyan, milyen előzményekkel történhetett meg ez a nem mindennapi katasztrófa. Zárszó Egy dologban egészen biztosan nem volt hatalma a társulati autonómiát is felülbíráló kormánybiztosnak: nem vehetett föl kölcsönt a társulati közgyűlés helyett. Ennek orvoslására 86 Képviselőházi 1882, 148-150. 87 Főrendiházi 1905, 40.; Zsebkönyv 1888, 27-31. 88 GyEL V. (Plébániai és espereskerületi levéltárak) Győr-Nádorváros plébánia iratai és anyakönyvei. A Győmádorvárosi plébánia Naplókönyve. 1848-1894.; K[risztinkovich Ede ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.); Szávay Gyula: A győri veszedelem. Vasárnapi Újság 30 (1883: 4.) 53-54. (jan. 28.); Bedy 2013. (V. fejezet); Vende Aladár: Győr vármegye községei. In: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. [1909.] 16-66. 89 K[risztinkovichEde ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.) 911 GyEL V. Győr-Nádorváros plébánia iratai és anyakönyvei. A Győmádorvárosi plébánia Naplókönyve. 1848- 1894.; 12/14
