A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)

Szapáry a társulatot rendkívül nehéz helyzetben vette át: Újházy és Meiszner eddigre összesen 12 milliósra hízott tervét bemutatta a győri alispánnak, és megkezdődött az engedélyeztetés. Ezt azonban maga a kormány is sokallta, és Szapáryt és a műszaki gárdát csak az árvízvédelem, a legszükségesebb teendők elvégzésére utasította.78 1 8 80-ban az érdekeltség számára tartott egy értekezletet, ahol hasonlóképpen ismertette a kialakult helyzetet, és a Rába Sárvárig, a Rábca Hugót pusztáig, a Fertő-Hanság-csatoma a Rábcatorkolattól Bősárkányig való kiásását vette tervbe. Ebben sikerült megállapodni, a finanszírozás módjában azonban nem: Szapárynak valahonnan pénzt kellett szerezni, az általa amúgy is kényszerűen (és jutányosán) lecsökkentett járulékokat azonban egészében lefoglalták a volt malomtulajdonosok. (Néhányuknak minden bizonnyal komolyan szüksége volt a pénzre, a Győr vármegyei molnárcéh ugyanis az 1870-es években nagyjából a felére csökkent).79 Maradt tehát az állami beavatkozás lehetősége: a szűk 4,5 milliós államkölcsönt azonban az érdekeltség visszautasította. Szapáry ezután lemondott.80

1880. decemberben új kormánybiztos kinevezésére került sor, akit a vidéken jól ismert Radó Kálmán személyében talált meg a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium. Jelezték neki, hogy a Fertő lecsapolásának tervével az érdekeltségnek anyagi okokból egyelőre fel kell hagynia. Radó jó választás volt a kényes pozícióra: a tisztviselők jó részét - így Krisztinkovichot is - leváltotta, 1882-től pedig vasi főispánként személyében is egyszerűsítette az érdekviszonyokat.81 Ebben az évben ráadásul az árvizek is csak kisebb gondokat okoztak.82

Eközben a Rába-szabályozás - majd’ három évszázados hagyományához híven83 - az országgyűlés előtt is felszólalások tárgyává lett: 1881-ben Békássy Gyula, a Vas vármegyei kiscelli kerület képviselője kérte a szabályozás felfüggesztését,84 1882-ben pedig Simonyi Iván ellenzéki képviselő azt találta mondani, hogy a szabályozás igen terhes költségei miatt az ország legkisebb megyéjéből, az általa képviselt Mosonból csaknem kétezren szöktek Amerikába, például csak Bánfaluból (Mosonbánfalva, ma Apetlon, Ausztria része) százötvenen.85 Az időközben Öttevényben az országgyűlésbe választott Krisztinkovich Ede sajátjavaslatot nyújtott be a Rába-szabályozás megvalósítására, valamint megfelelt Simonyi

78 Főrendiházi 1905, 39.; Károlyi Z. 1973, 189.; Pogonyi 1931, 23.; Zsebkönyv 1888, 25.

79 Sárközi 1968, 15.

80 Károlyi Z. 1973, 189.; Zsebkönyv 1888, 25-27.

81 Fekete 1947, 148.; Főrendiházi 1905, 39.; Dóka 1980, 21.; Zsebkönyv 1888, 26.

82 Sárközi 1968, 29.

83 A XVII. században, nem jelentéktelen előzmények után, hét törvény született a Rábáról, az első 1618-ban.

84 képviselőházi 1882, 81.

85 Képviselőházi 1882, 148-150.

11 / 14