A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)
további védművek építésére,67 a Marcal védelmében pedig a Balgat-eret (az Ásvány-árok folytatását) is eltömték, tehát az árvíznek nem volt választása, amikor „területet keresett” magának.68 Meiszner Ernő kész tervei közben közszemlére kerültek, amelyekben a Rába Sárvár és Győr közti szakaszát bő háromötödére, 82,31 kilométerre kívánta rövidíteni, Győrnek külön töltéseket tervezett, a Rábaközben felszabaduló mocsaras helyeket pedig öntöző- és belvízcsatornák sokaságával látta volna el.69 Bodoki Lajos országos középítési felügyelő ugyan kiválónak találta a terveket,70 ez azonban nem hatotta meg a közgyűlést (különösen az árvizektől már megmenekült felső szakasz birtokosait),71 amely nem szavazott bizalmat az elnökségnek és a választmánynak; ennek következtében mindenki lemondott.72 A társulati kis-és középbirtokosság, akik anyagilag jobban érintve voltak a társulati kivetések miatt, megmutatta, hogy „hibás véleményben” vannak azok, akik azt gondolják, a hercegi jószágigazgató „azon hatalom-fitogtató kifejezéssel »vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen«” tudott „80 ezer holdat a mérlegbe dobni. ”73 Árvizek és kormánybiztosok 1879 hóolvadásának súlyos árhullámával74 távozott a következő társulati elnök, Radó Kálmán, a közgyűlésen ugyanis a szabályozás folytatásának vitája „oly izgalmassá fejlett, hogy Radó Kálmán elnök leköszönt s a 22-én folytatott gyűlés rendjének biztosítására karhatalmat kellett igénybe venni. ”75 Nedeczky János, a magyaróvári hercegi uradalom képviselője a társulat feloszlatását indítványozta, míg Takács Ignác mihályi esperes kormánybiztos kiküldését javasolta, amit a közgyűlés és Győr vármegye törvényhatósága is pártolt 76 így a minisztérium Szapáry Istvánt, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánját küldte ki kormánybiztosként még 1879-ben.77 67 Dóka 1980, 19.; Károlyi Zs. 1973, 131.; Károlyi Z. 1973, 188. 68 Pájer 1990, 8. 69 Dóka 1980, 21.; Képviselőházi 1882, 150. 711 Bodoki Lajos: Műszaki vélemény a Rábaszabályozó-Társulat által eszközölt ártérfejlesztésről és a Rába vízszerkezethez tartozó folyók szabályozásáról. Győr, 1877. 71 Károlyi Z. 1973, 188.; Pogonyi 1931, 23. 72 Zsebkönyv 1888, 23. 73 GyEL II.’ 1/1877/sz. n. (nov. 2.) 74 A víz a Marcal-völgyben, a Rábaközben és a Tóközben (a Rábaköz Győr megyei része) is elöntött területeket; különösen Kisbabotot és Mérgest. Károlyi Z. 1973, 188-189.; Sárközi 1968, 28. 75 Zsebkönyv 1888, 23. 76 Fekete 1947, 148.; Főrendi házi 1905, 39.; Károlyi Z. 1973, 188-189.; Zsebkönyv 1888, 25. 77 Dóka 1980, 21. 10/14
