A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
ezért az elmondható, hogy vízkészlet szempontjából biztonságosabb a rendszer, mintha csak egy vízbázis lenne (természetesen vízátadás is van Vácról). De nagyon fontos megjegyezni, hogy a több helyről való betáplálás ellenére is a klímaváltozás következtében a vízkészletek csökkenek, amely díjnövekedést von maga után. A vízkitermelés a Duna mellé telepített parti szűrésű kutakból történik, amely hol felszíni, hol pedig felszínalatti víz, attól függően, hogy hogyan alakulnak az után-pótlódási viszonyok. Ha a hátoldal talajvízszintje magasabb mint a Dunáé, akkor felszínalatti, ha a Dunáé magasabb, mint a hátoldalé, akkor felszíni. A biztonságos vízkitermeléshez elengedhetetlenül gondoskodni kell a vízbázisok3 megfelelő védelméről. A felszín alatti vizekre veszélyes szennyező források és szennyező tevékenységek:- csatornázatlan települések ill. település részek,- túlzott mezőgazdasági vegyszerhasználat,- állattartó telepek(trágya, hígtrágya-elhelyezés),- olaj - és üzemanyag tárolás,- katonai és ipari létesítmények,- nem megfelelő hulladék kezelés,- felszíni és felszín alatti bányászat stb. A legfontosabb feladat a szennyezés megelőzésén alapuló vízbázis-védelem. A verőcei kutakból kitermelt víz minősége kiváló csak fertőtlenítésre szorul ellentétben a Buki-szigeten kitermelt vízzel, amely egy úgynevezett VYREDOX4 vízkezelési technológia segítségével vas-és mangántalanítást is végez. A klímaváltozás okozta csapadékviszonyok kihatnak a Duna vízállására, amely jelentősen befolyásolja a vízkitermelés minőségét. Magas vízállásnál jobb vízminőség viszont a baktériumok száma megnő. Az alacsony vízállás vízkitermelés mennyiségi problémákat okozhat. A romló vízminőség következménye a megfelelő vízkezelési technológia alkalmazása, amely magas beruházási és üzemeltetési költséggel jár, ami tovább drágítja a víz díját. Fontos a vízbázisok folyamatos monitorozása, hogy figyelemmel lehessen kísérni a vizek minőségét illetve ha bármilyen szennyezés éri a vízbázist azonnal be lehessen avatkozni. Vácon ivóvízként a talajvíz nem használható mert NO3 -al szennyezett (több kútból vett mintavétel bizonyítja). ANO3 szennyezettség okai (Dulovics et al. 2009): a közműves vízellátást nem követte azonnal a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, A vízbázis fogalmat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény a következőképpen határozza meg: Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt. 4 A hagyományos kialakítású kutakból kitermelt vízmennyiség egy részét az u.n. oxigenátor segítségével, oxigénnel dúsítják, majd ezt az oxigénnel dúsított vizet a kút körül létesített injektáló kutak segítségével a vízadó rétegbe visszajuttatják. A megemelt oxigéntartalmú víz rendkívül kedvező feltételeket teremt a vas-mangán baktériumok elszaporodásához. A meghatározott idő után így aktivált - termelő kutat körülvevő - szűrőréteg azt eredményezi, hogy a termelő kút felé áramló vízben lévő vas-mangántartalmat az elszaporodott baktériumok oldhatatlan fémes hidroxidokká alakítják s ez a rétegben visszamarad. így a kútból kitermelhető vízmennyiség már erősen lecsökkenteti vas-mangántartalomú, ivóvízként szolgáltatható. 9
