A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája

a lakosság a szennyvízcsatorna kiépülése előtt a talajba, felhagyott kutakba vagy rosszul megépített szennyvízszikkasztó aknákba szikkasztotta a szennyvizet.

Az ivóvízigények csökkentésének lehetőségével a napi 125 1/fő. d átlagos fajlagos napi ivóvízigény 30-35 1/fő.d-al csökkenthető (víztakarékos WC-vel, fojtással kialakított vízcsappal, önzáró szeleppel, mosó- illetve öblítő gépekkel és takarékos magatartással), 90 1/fő.d-re. Az ivóvíz-felhasználás (90 1/fő.d) tovább csökkentési lehetősége a csapadékvíz felhasználás.

Fentiek alapján a vízellátás klíma-stratégiájának megvalósításához az alábbiakat javaslom:

1. Az ivóvíz minőségének és mennyiségének érdekében a vízbázisokat biztonságba kell helyezni és a monitoring-rendszer kiépítését illetve működtetését (felszín alatti és felszíni) muszáj megvalósítani. A monitoring rendszer feladata:

a klímaváltozás hidrológiai és vízminőségi hatásainak feltárása, megismerése, nyomon követése, trendek megállapítása és a - szennyezések azonnali észlelése.

2. Az ellátási biztonsága érdekében a vízbázisok összekapcsolása illetve új vízbázisok létesítése, mert az ellátás biztonsága a klímaváltozás okozta kisvízi időszakban jelentős problémát okozhat.

3. Csökkenteni a felszín alatti vízkészletek igénybevételét víztakarékossági

módszerekkel (pl.: csapadékvíz-gazdálkodás) melyeket megfelelő

szakaemberekkel ki kell dolgoztatni.

4. Növelni kell a vízhasználat hatékonyságát.

5. Készüljön évente jelentés a város felszín alatti, felszíni vizeinek és vízikörnyezetének állapotáról valamint az Önkormányzat szorosan működjön együtt a vízellátást üzemeltető DMRV Zrt-vel.

7.2. Szennyvízelvezetés és-tisztítás, szennyvízelhelyezés klímastratégiája

A szennyvíztisztító telep Vác város déli részén a 2.sz. főút és a Duna közötti területen helyezkedik el a Duna bal partján. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna 1.677 fkm szelvénye, sodorvonali bevezetéssel (Vác szennyvíztisztító telep, üzemeltetési és kezelési utasítás 2009.). A telep regionális feladatokat lát el ezért Vácon kívül még tíz település szennyvizét tisztítja. Ipari szennyvizet is fogad a telep (a kibocsátó megfelelő előtisztítás után engedheti be a közcsatornába). A telepi átemelés után mechanikai tisztítás, majd előülepítés. Aerob5 biológiai tisztítás nitrifikációval-denitrifikációval6, vegyszeres foszfor eltávolítás,

5 levegő segítségével

6 Nitrifikáció: Mikroorganizmusok által végzett folyamat, amelyek a rendelkezésre álló ammóniát nitráttá oxidálják.

Denitrifikáció: A szervetlen nitrogénvegyületekből - nitritek-, nitrátok - anaereb körülmények között speciális baktériumok tevékenységével elemi nitrogén képződik, amely a légkörbe távozik.

10